Az MFB adná el az ÁPV-s agrárcégeket

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. veszi át az ÁPV-től az eladásra szánt, tavaly év végéig tartós állami tulajdonban tartott 12 agrárcéget -- tudta meg több forrásból a Világgazdaság. Információink szerint erről a keddi kormányülésen is szó volt, ahol a PM feladatul kapta a megfelelő átadási-átvételi technika kidolgozását. Az átadás tényét megerősítette Gansperger Gyula, az ÁPV távozó elnök-vezérigazgatója is.
A cégek privatizálása a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztulajdonok kifizetése kapcsán merült fel. A januártól hatályos üzletrésztörvény úgy rendelkezik, hogy az ÁPV-nek kölcsönt kell nyújtania azoknak a szövetkezeteknek, amelyek önerőből nem tudnak elszámolni külső tulajdonosaikkal. Az előzetes számítások szerint 15-20 milliárd forintról van szó, amelyet az ÁPV az agrárcégek értékesítéséből teremtett volna elő. Az eladás céljából a parlament az idei költségvetési törvényben Horváth János fideszes képviselő módosító indítványára változtatta meg a privatizációs törvényt.
Az eladásokat ugyanakkor a privatizációs jogszabály betartása mellett nem lehetne megfelelően lebonyolítani 2001. június 30-ig -- állítják szakértők. E határidő azért fontos, mert addig kellene kifizetni a kívül álló tulajdonosok egyik nagy csoportját (akik 1992-ben alanyi jogon kaptak tulajdont). Bevétel hiányában viszont az ÁPV nem tudna kölcsönöket folyósítani, ezért a szövetkezetek üzletrész-kifizetési hitelezéséhez más megoldásra van szükség.
A százszázalékos állami tulajdonban lévő MFB elsősorban azért jöhet szóba, mert a róla készülő törvény alapján hamarosan 12 milliárd forint tőkeemelést kap -- tudtuk meg. Szakértők egy része szerint viszont az MFB privatizációs szerepe egyúttal azt is jelentené, hogy az agrárcégek eladása nem a privatizációs törvény előírásai alapján történne (az ÁPV-s értékesítéseknél a jogszabályt nem lehetett volna megkerülni). Ez lehetőséget adna arra, hogy a privatizáció kevésbé átlátható és ellenőrizhető módon menjen végbe -- állítják.
A bank mindenesetre ellenérték fejében átvehetné az ÁPV-től és később értékesíthetné az agrárcégeket, a vagyonkezelő pedig az összegből kölcsönözhetne a szövetkezeteknek. Másik megoldásként az MFB nem csak az agrártársaságok privatizációját, hanem a szövetkezeti hitelezést is elvégezné az átalakításra ítélt ÁPV helyett. Ez esetben azonban felvetődhet az üzletrésztörvény módosítása is, ha nem sikerülne megfelelő átadási és hitelezési technikát találni. A jogszabály ugyanis a szövetkezeti kölcsönzésre most csak az ÁPV számára ad lehetőséget, az MFB-nek nem.
Amennyiben az agrárcégek átadása ingyenes lesz, a vagyonkezelő feltehetőleg nem tudná finanszírozni a szövetkezeti üzletrészek kifizetését -- fejtette ki tegnapi tájékoztatóján Gansperger. Más információink szerint ugyanakkor az üzletrészek (vagy az agrárcégek) kifizetéséhez az MFB-nek sem lesznek mozgósítható forrásai, mivel a kilátásba helyezett tőkeemelést meghatározott feladatokra kapja. Ezért szóba jöhet, hogy a szövetkezeti tranzakciókat legalább részben a központi költségvetés tartalékából finanszírozza a kormány, sőt már felmerült az államkincstári források igénybevétele is. Ellenkező esetben az sem kizárt, hogy az MFB-nek hitelt kell felvennie az üzletrész-kifizetési ügyekre, ha azokat is rábíznák -- tudtuk meg.
A 12 társaság privatizációjánál a kormány tervei szerint elsőbbséget élveznének a társaságok alkalmazottai és a helyben lakó magyar magánszemélyek. A befektetéshez szükséges források megteremtését különleges hitelkonstrukciókkal támogatnák. A vásárlók részére a PM-nek az MFB-vel közösen kell kidolgoznia a praxishitelhez hasonló, kedvezményes konstrukciót. Ennek határideje március 31-e.
Keret: Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a kormány keddi ülésén döntött az üzletrésztörvényhez készített végrehajtási rendeletről (vhr), az illetékes minisztériumok még tegnap is egyeztettek a technikai részletekről. FVM-es információink szerint a társtárcák egy "operatív csoportot" is létrehoznak az üzletrész-elszámolások gyakorlati koordinálására. A szövetkezeti érdekképviselet úgy ítéli meg, több ponton is alkotmányellenes vhr került kedden a kormány elé. Kifogásolható, hogy a jogszabály aszerint kötelezné kifizetésre a gazdaságokat, hogy 1991-ben mezőgazdasági szövetkezeteknek minősültek-e. Az elszámolások alól csak a befejezett átalakulás jelentene felmentést, és nem számítana, ha az eredeti üzletrész értékét időközben objektív okokból csökkenteni kellett. Fizetésképtelenség esetén a megyei FVM-hivatalok is nyilatkozhatnának a hitelfelvételről a gazdaságok helyett. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára jelezte: ha a vhr megjelenik, az érdekképviselet ismét az Alkotmánybírósághoz fordul.