Csökkenő vállalati terhek

A számítások azt mutatták, hogy a tényleges adóteher Németországban tíz év alatt 8,2 százalékkal csökkent. Ezzel szemben Franciaországban mindent egybevetve 20,3 százalékos volt a csökkenés. 2003-ra a 2000-ben meglévő 15,7 százalékos német adóelőny 1,6-re mérséklődik.
A szimulációs számítások szerint Németországban az adóteher változása főleg az osztalékpolitikától és a vállalatok beruházásainak intenzitásától függ. A társasági adó kulcsának 25 százalékra való csökkentéséből főleg azok a cégek profitálnak, amelyek a nyereség zömét visszatartják. Az amortizáció leírásának megszigorítása a nagy állótőkével működőket sújtja.
Franciaországban az adóváltozásokat főleg a nyereséghelyzet és a munkaerőigény nagysága befolyásolja. Könnyítő hatását a reform csak 2003-tól fejti ki teljesen. A tőkeintenzív vállalatok előbb az amortizáció kezelésének kedvezőtlen változását érzik majd. 2003-tól a reform főleg azoknak a cégeknek kedvez, amelyeket előzőleg súlyosan érintett a nyereségtől független iparűzési adó. Ezek közé tartoznak a munkaigényes vállalatok, a szolgáltatók és a nyereségproblémákkal küzdő cégek, például az építővállalatok.
Az államközi összehasonlításnál az adórendszerek különbsége is befolyásolja az adóteher hatását. A szolgáltatói szektorban és a vegyiparban 2003-tól a francia vállalatoknak 11 százalékos előnyük van a németekkel szemben. Ennek oka, hogy ezeknél a vállalatoknál nagy a kiosztott nyereség aránya. Ehhez járul a szolgáltatás munkaerő-intenzitása, amelyet Franciaországban többé nem hoznak hasonlóan hátrányos helyzetbe a bérarányos adók. Másrészt ezek a vállalatok különösen nyereségesek, ezért a nyereségsemleges adók -- amelyek Franciaországban viszonylag súlyosak -- százalékosan kevésbé esnek náluk latba.