Csorbítanák az autonómiát

Az LDP szakértői bizottságának vezetője kijelentette, hogy továbbra is tiszteletben tartanák a jegybank függetlenségét, szükségesnek mondta viszont a jobb összhang megteremtését a kormány törekvéseivel. Mint a Reuters rámutat, az ismétlődő nézeteltérések sorában a kabinet legutóbb tavaly nyáron orrolt meg Hajami Maszaru jegybankelnökre, amikor az úgy határozott, hogy feladja a "nulla kamatláb" politikát, és árnyalatnyival drágította a refinanszírozási hiteleket. A lépés hatására ismét recesszióba fordult az egy évtizde krónikus növekedési problémákkal -- pontosabban magát makacsul tartó pangással -- küszködó japán gazdaság. A Reuters erre a fordulatra vezeti vissza, hogy a jegybank röviddel ezelőtt 0,5-ről 0,35 százalékra szállította le az irányadó kamatot.
A jegybanktörvény megváltoztatását a Dow Jones hírügynökség nyíltan összefüggésbe hozza a hét legfejlettebb ipari állam (G7) minapi palermói pénzügyi csúcstalálkozóján tett ajánlásokkal. Ez utóbbiak szerint Japán számára nincs további szabad mozgástér a fiskális élénkítés irányába, mert az államadósság közelít az éves GDP 130 százalékához. A hetek többi tagállama ebben a helyzetben a pénzellátás fokozását tartja a legfontosabb növekedésösztönző eszköznek, amellyel Tokió a defláció zárt köréből is ki tudna törni. A G7-csúcstalálkozón "kvantitatív monetáris lazítás" néven említett formula szerint a pénzellátási mutatót, illetve a fogyasztói árak alakulását kellene elsődleges jelzőszámmá tenni, és a jegybanknak minden rendelkezésére álló eszközzel fokoznia kellene a pénzkínálatot, amikor a gazdaság a csökkenő árak és termelés által jellemezhető regressziós spirálba került.