Felülvizsgálják az aranyrészvényeket

A tartós állami tulajdonban maradó ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon 2001. január 1-jén összességében 93 volt, amiből 61 a többségi, a többi kisebbségi. A tartós állami tulajdoni kört érinti, hogy az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokon Magyarország vállalta az aranyrészvények felülvizsgálatát, megszüntetését az olyan társaságoknál, amelyeknél ezt a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a honvédelem érdeke nem indokolja. A kisebbségi részesedésből 29 aranyrészvény. Az ezekhez fűződő jogosítványok eltérőek, azokat ugyanis az érintett társaságok alapító okirata tartalmazza -- tudtuk meg. Információink szerint van példa arra, hogy gyakorlatilag semmilyen jog nem fűződik az aranyrészvényhez. Többüktől az ÁPV Rt. is szívesen megválna -- értesültünk. Tavaly a vagyonkezelő a Ganz Ansaldóban lévő aranyrészvényén adott túl.
A korábban állami kézben lévő közel 1900 vállalat közül a 2000. év végére 282 társaság és 156 vállalat maradt az ÁPV Rt. felügyelete alatt -- derül ki a Miniszterelnöki Hivatal által, (MeH) az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága számára készített tájékoztatóból. Ebből 176 a működő társaság, és három a működő vállalat. Vannak minisztériumokhoz rendelt állami tulajdonú vállalkozások, ezekből mintegy 135 a többségi és 85 a kisebbségi állami tulajdonú társaság.
Az ÁPV Rt. összes hozzárendelt vagyona 2000. december 31-én 938 746 millió forint volt. Ebből a gazdasági társaságok közel 802 milliárdot, az állami vállalatok 350 milliárdot, az elvont, vásárolt vagyonelemek közel 21,8 milliárdot, a termőföld 68,76 milliárdot, az államkötvény 46 milliárdot tesz ki.
Az állami tulajdon aránya napjainkra 20 százalék körüli mértékre csökkent. Ez arányaiban hasonló a fejlett piacgazdasági országokban kialakult átlaghoz. Van ezek között olyan ország, ahol az állami tulajdon aránya ennél kisebb (Egyesült Királyság, ahol nyolc százalék), de vannak magasabb állami tulajdonnal bíró országok is (például Görögország).
Nemzetközi összehasonlítás szerint -- állapítja meg a MeH anyaga -- Magyarországon nagyobb a tartós állami tulajdon aránya a mezőgazdasági szférában, míg alacsonyabb az energiaszolgáltató és a távközlési szektorban. Az agrárcégek tartós állami tulajdoni körbe sorolásának az élelmiszer-ellátás biztonsága, továbbá a nemzeti tulajdonnak tekintett termőföldvagyon ilyetén megtartása volt az eredeti oka. Az első mozgatórugó időközben megváltozott, hiszen az átalakulás idején egyetlen alkalommal sem vált kétségessé az élelmiszer-ellátás biztonsága.