Kelet-európai tőkerekord

A rendszerváltó gazdaságokba érkező működőtőke 55 százalékát tavaly is Cseh-, Lengyel- és Magyarország szívta fel. A térségben továbbra is Magyarország üzleti környezetét értékelik a legmagasabbra a brit kutatók. Bár a külföldi közvetlen befektetések terén az 1994--97-es csúcsidőszaktól egyre inkább elmaradó teljesítménnyel számol a prognózis, 2005-ig évi 1,9 milliárd dollár érkezhet, elsősorban zöldmezős beruházások következtében.
A következő fél évtizedre szinte minden, az üzleti klíma meghatározásához használt mutató tekintetében javulást vár az előrejelzés az 1996 és 2000 közötti időszakhoz képest, stagnálás jellemezheti viszont a munkaerő-piaci helyzetet.

Az üzleti környezet tekintetében továbbra is az Egyesült Államok és Hollandia áll az EIU országlistájának élén. Hongkong ugyanakkor a harmadik helyről a 12.-re csúszott vissza az erősödő pekingi befolyás következtében. Helyét Kanada foglalta el, megelőzve Nagy-Britanniát. Ázsia másik nagy vesztese Malajzia, mely tíz helyet csúszott vissza a kormányzati intervenciók esélyének növekedése miatt. Javított viszont Dél-Korea és Tajvan. Jót tett Görögország megítélésének az eurózóna-tagság, öt helyet előrelépve közvetlenül Magyarország mögé zárkózott fel az Európai Unió leghátrább végzett állama.
A leglátványosabb előrelépést szintén egy átalakuló gazdaság, Bulgária könyvelheti el. A balkáni állam nyolc helyezést javítva a 48. a listán. Ezzel Bulgária Romániát és Oroszországot is maga mögé utasította. A legszerényebb helyezést, az 57.-et a rendszerváltó államok közül Ukrajna érte el, bár ez is javulás a korábbi 59.-hez képest.
Az élenjáró rendszerváltó államok ugyanakkor a világ legkedveltebb befektetési célpontjai közé tartoznak. Már az 1994--1999-es időszakban is csak Szingapúr, Chile és Malajzia regisztráltak a GDP 4,5 százalékánál nagyobb évi működőtőke-beáramlást, mely érték Cseh-, Észt-, Lett- és Magyarország átlagát jelzi a periódusban. Az uniós államok jellemző értéke 2 százalék alatt maradt.
A közép-európai régió vezető gazdasága az abszolút tőkevonzó képesség szempontjából Lengyelország marad. A lengyel működőtőke-állomány 2000 végére 36 milliárd dollárra nőtt. Az egy főre számított érték ugyan elmarad a cseh vagy a magyar adattól, de az EIU 2005-ig évi 7,4 milliárd dollár beáramlására számít.
Magyarország a korán elkezdett és széles körben végrehajtott reformoknak köszönhetően lett a régió éllovasa. A privatizáció lezárultával főként zöldmezős beruházásokra számíthat az ország. Az előny azonban fokozatosan erodálódik a régió más államainak felzárkózásával. Csehország a következő öt évben kedveltebb célponttá válhat a külföldi tőke szemében, az EIU szerint évi 4 milliárd dollárra számíthat.
A brit kutatóintézet becslése szerint a magyar működőtőke- állomány 2000 végére elérte a 21 milliárd dollárt a fizetési mérleg adatai alapján. Ám ehhez az EIU még 2 milliárd dollárt feltételez, melyek újrabefektetett nyereséget, illetve egyéb, nem készpénzes hozzájárulást jelentenek. Így az egy főre jutó állomány már jócskán meghaladhatta a 2000 dollárt.
Az előrejelzés a kockázati tényezők között említi a 2002-es választásokat. A gazdaságpolitika fellazulása némi veszélyt jelent a makrogazdasági stabilitásra. Az alapvetően pozitív képet emellett az igazi államháztartási reform halogatása árnyékolja be. Gondot jelent az is, hogy a magyar lakosság egészségi állapota rosszabb, mint más közép-európai országok lakosaié. Ez a munkaerő minőségére és az egészségügyre fordított állami kiadásokra is negatív hatással van.