Kinek szólnak a betűmilliók

A HGP bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tette a 3,1 milliárd kémiai bitet tartalmazó, csupa A, C, T és G betűből álló emberi géntérképet. A Celera -- ugyan dollártízmilliókért cserébe, de -- sokkal kezelhetőbb formában kínálja az adatbázist. A vizsgálat például egy fehérjével indítható, és ebből lehet eljutni az adott génhez, majd különféle szervezetekben fellelhető hasonló fehérjék is kikereshetők.
A DNS egyetlen nukleotidsorrendjének, mondjuk az összes 23-ból a 21. kromoszómának a kinyomtatása 141 oldalt igényel. A szöveg "tcagatact..." betűsorral kezdődik, ahol az egyes betűk a nukleotidokat, illetve az emberi géntérképet alkotó vegyületpárokat jelölik.
A tudósok szerint azonban nem ezek a betűkódok biztosítják az emberi lény egyediségét, hanem sokkal inkább a gének alkotta fehérjék változatossága és az emberi szervezet működtetésében játszott szerepe. Az említett honlapon számtalan tudományos cikkre való hivatkozás és link (elágazás) is helyet kapott, ami a szakavatott olvasó számára sokban könnyítheti a megértést.
Az ingyenes adatbázis, illetve a Celera által közzétett rivális fizetős verzió kétségtelenül felbecsülhetetlen értékű az orvostudomány számára. A kutatók választ kaphatnak belőle arra, hogy egyes gének miként okozhatnak betegségeket, ez pedig adott kutatásoknál jelentős pénz- és időmegtakarítást eredményezhet.
Szakemberek szerint azonban a széles közönségnek is hasznára lehet, ha megismerkedik a géntérképpel, a genetika alapjaival és az orvostudomány új lehetőségeivel. A kérdés széles társadalmi megvitatásánál azonban figyelni kell arra, hogy ne keletkezzen túlzott elvárás a még gyerekcipőben járó orvosgenetikai megoldásokkal és gyógymódokkal kapcsolatban.