Megszűnő lengyel munkahelyek

A tavaly decemberi 15 százalékról egy hónap alatt 15,6 százalékra nőtt a lengyelországi munkanélküliség, ami mintegy 140 ezer állás megszűnését jelenti -- tudósít a Reuters. A ráta az orosz válság 1998. augusztusi kirobbanásakor indult drámai emelkedésnek: az év júniusában még a valaha tapasztalt legalacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedhetett Lengyelország -- emlékeztet a PNB.
Alig kezdtek enyhülni az orosz válság hatásai, amikor a lengyel jegybank az inflációs nyomás enyhítésére restriktív monetáris politikát hirdetett. A 19-23 százalék körüli kamatlábak leszorították a hazai keresletet, ami a vállalatokat költségeik csökkentésére, vagyis nagyarányú elbocsátásokra késztette. Közben a GDP éves növekedési üteme a 90-es évek közepére jellemző 6-7 százalékról 4 százalékra csökkent.
Szakértők szerint a munkaerőpiac teljes átszervezésére lenne szükség, amelynek során enyhítenének a foglalkoztatási szabályok szigorán, csökkentve a munkaadókra háruló költségeket. Példaként Spanyolországot emlegetik, ahol a munkapiaci reformok 25-ről a mostani 13,7 százalékra szorították vissza a munkanélküliséget. A szakszervezetek azonban a jelenlegi szabályozás fenntartásáért harcolnak, amely nehézzé teszi a dolgozók elbocsátását, és nagylelkű társadalombiztosítási juttatásokat garantál.
Elemzők szerint ugyanakkor a közelgő parlamenti választások a már amúgy is népszerűségét vesztett kormányt azonnali cselekvésre kényszerítik. A kormányszóvivő a legfőbb nehézséget a különböző politikai erők közötti konszenzus hiányában látja, amely pedig a kisebbségi kormányzás körülményei között nélkülözhetetlen lenne. A kormányból korábban kilépett Szabadság Unió a munkanélküliség elleni harc stratégiájának kidolgozására tárgyalásra hívta a legnagyobb ellenzéki erőt jelentő Demokratikus Baloldali Szövetséget és a szakszervezetek szövetségét.