Tilalom a brit húsra

Korábbi állat-egészségügyi mulasztások súlyos következményeiből okulva a betegség gyors lokalizálására és az érintett körzetek elszigetelésére törekszik a londoni kormány. A fertőzés észlelési pontja körül ötmérföldes körzetben korlátozzák a személyek és járművek közlekedését, megtiltották állatok szállítását, járványügyi szakértői csoportok a helyszínen igyekeznek utólag rekonstruálni minden olyan mozgást, amellyel közelebb juthatnának a fertőzés eredetének megállapításához. A brit mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a dél-angliai Brentwood térségében egy vágóhídon és egy közeli gazdaságban találták a 27 fertőzött sertést.
A járvány hatásainak korlátozására a brit kormány még szerdán rendelt el azonnali hatállyal exporttilalmat minden fertőzésveszélyes termékre. A brüsszeli bizottság úgy vélte, hogy ezen túl közösségi szintű óvintézkedésekre is szükség van, s ezért -- egyelőre március 1-jéig tartó hatállyal -- betiltotta a Nagy-Britanniából származó élő állatok, friss hús, húskészítmények, tej és tejtermékek, valamint más állati eredetű termékek kivitelét az EU más tagországaiba. A rendelkezést az unió állandó állat-egészségügyi bizottságának jövő keddi ülésén felülvizsgálják, és a folytatásról az addigi fejlemények függvényében határoznak.
A járvány újabb súlyos csapás a brit mezőgazdaságra. Az egész állattenyésztői alágazat éppen csak kezdett magához térni a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) és a -- 12 ezer állat kényszervágásával járó -- tavalyi sertésvész utáni megrázkódtatásokból, amikor ismét kiviteli tilalmat kellett elrendelni. Ez a korlátozás önmagában heti 8 millió font sterling veszteséget jelent, amit tetéznek azok a költségek, amelyek a fertőzött vagy gyanús állomány megsemmisítésével kapcsolatban merülnek fel. A kormány máris kötelezettséget vállalt a likvidálandó állatok értékének megtérítésére, nem kompenzálja viszont a gazdálkodásban jelentkező egyéb károkat.
Nagy-Britanniában különösen súlyos száj- és körömfájásjárvány 1967-ben tört ki, amikor több mint 440 ezer állatot ítéltek kényszervágásra. Akkor egy embernél is azonosították a betegséget. Az ember egyébként kismértékben fogékony a számára nem életveszélyes fertőzésre.