Három, konzorciumba tömörült magyar tulajdonú cég építi majd fel a beregi térségben az árvízkárosultak új lakásait -- mondta a Világgazdaságnak Sasvári Szilárd, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. A munkára nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, ugyanis egy kormányhatározat kimondja: katasztrófahelyzet után nem kell tendereztetni -- jelentette ki Szentes György, a Belügyminisztérium (BM) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője. A kormány azonban azt kéri a konzorciumtól, hogy helyi építőipari vállalkozókkal dolgoztassanak.
A tervek szerint nyár végén már beköltözhetnek az árvízkárosultak a kormány által felépíttetett új házakba. Mint ismeretes, a kabinet kedden úgy döntött, hogy az összedőlt, illetve bontásra ítélt ingatlanok helyett új, korszerűbb házakat építtet. Vagyis legalább százszázalékos kártalanítást nyújt. Az eddigi adatok szerint 213 magánház dőlt össze a Felső-Tisza vidékén, de csak később derül ki, hogy hány sérült házat kell lebontani -- nyilatkozta Szentes György. Az építmények újjáépítése és helyreállítása az eddigi számítások szerint több mint 24 milliárd forintba kerül, amelyet a központi költségvetés tartalékából finanszíroznak.
Az állam a régi lakásoknál komfortosabb, korszerűbb ingatlanokat építtet, amelyek nagyobb értékűek lesznek, mint amennyit a régi ház ért. Kérdéses azonban, hogy mi lesz azokkal, akiknek a tönkrement vályogházukra volt biztosításuk. A kormányzat ugyanis nem akarja, hogy az állampolgárok újjáépítsék vályogházaikat, a biztosítótársaságok viszont nem állják majd a régi épületeik és a téglaházak közti különbözetet. A mélyebben fekvő területekre a hatóságok a jövőben várhatóan nem adnak ki építési engedélyt, márpedig a biztosítási kárkifizetés nyilvánvalóan nem fedezi az új telek árát -- mutatott rá lapunknak az egyik érintett társaság képviselője. Sasvári Szilárd elítéli a biztosítók magatartását, mert mint állítja, lényegesen kevesebbet fizetnek a tényleges kárnál -- annak ellenére, hogy az ügyfelekre igen magas biztosítási díjakat rónak.
Arra nem számíthatnak a károsultak, hogy kétfelől kaphatnak kártérítést -- mondta Szentes György. A biztosítók ezért egyebek mellett azt kezdeményezik: cseréljék ki az állammal a biztosított és a költségvetési kártérítésben részesülő ügyfelek adatait. Ennek érdekében a társaságok a kárelőlegek átadásakor olyan nyilatkozatot is kérnek ügyfeleiktől, amely szerint feloldják azt a záradékot, hogy kettejük szerződését nem lehet harmadik féllel közölni. A finanszírozási elveket egyébként a BM-nek kell kidolgoznia.
Ott, ahol nem lehet a régi ház helyére felépíteni az újat, az önkormányzat jelöli ki az új telket -- ismertette Szentes György. Az ingatlan típusát az árvízkárosultak maguk választhatják ki, az építészek által felajánlott tervekből. Szempont lesz az is, hogy a faluszerkezetbe, a tájba illeszkedjen az új ház.
Emellett a kormány döntött arról is, hogy a beregi térség önkormányzatai a bérlakásprogram támogatásából kiemelt részesedést kapnak. Ez Sasvári Szilárd olvasatában azt jelenti, hogy az állami forrás több mint 80 százalék lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.