Három, konzorciumba tömörült magyar tulajdonú cég építi majd fel a beregi térségben az árvízkárosultak új lakásait -- mondta a Világgazdaságnak Sasvári Szilárd, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. A munkára nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, ugyanis egy kormányhatározat kimondja: katasztrófahelyzet után nem kell tendereztetni -- jelentette ki Szentes György, a Belügyminisztérium (BM) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője. A kormány azonban azt kéri a konzorciumtól, hogy helyi építőipari vállalkozókkal dolgoztassanak.
A tervek szerint nyár végén már beköltözhetnek az árvízkárosultak a kormány által felépíttetett új házakba. Mint ismeretes, a kabinet kedden úgy döntött, hogy az összedőlt, illetve bontásra ítélt ingatlanok helyett új, korszerűbb házakat építtet. Vagyis legalább százszázalékos kártalanítást nyújt. Az eddigi adatok szerint 213 magánház dőlt össze a Felső-Tisza vidékén, de csak később derül ki, hogy hány sérült házat kell lebontani -- nyilatkozta Szentes György. Az építmények újjáépítése és helyreállítása az eddigi számítások szerint több mint 24 milliárd forintba kerül, amelyet a központi költségvetés tartalékából finanszíroznak.
Az állam a régi lakásoknál komfortosabb, korszerűbb ingatlanokat építtet, amelyek nagyobb értékűek lesznek, mint amennyit a régi ház ért. Kérdéses azonban, hogy mi lesz azokkal, akiknek a tönkrement vályogházukra volt biztosításuk. A kormányzat ugyanis nem akarja, hogy az állampolgárok újjáépítsék vályogházaikat, a biztosítótársaságok viszont nem állják majd a régi épületeik és a téglaházak közti különbözetet. A mélyebben fekvő területekre a hatóságok a jövőben várhatóan nem adnak ki építési engedélyt, márpedig a biztosítási kárkifizetés nyilvánvalóan nem fedezi az új telek árát -- mutatott rá lapunknak az egyik érintett társaság képviselője. Sasvári Szilárd elítéli a biztosítók magatartását, mert mint állítja, lényegesen kevesebbet fizetnek a tényleges kárnál -- annak ellenére, hogy az ügyfelekre igen magas biztosítási díjakat rónak.
Arra nem számíthatnak a károsultak, hogy kétfelől kaphatnak kártérítést -- mondta Szentes György. A biztosítók ezért egyebek mellett azt kezdeményezik: cseréljék ki az állammal a biztosított és a költségvetési kártérítésben részesülő ügyfelek adatait. Ennek érdekében a társaságok a kárelőlegek átadásakor olyan nyilatkozatot is kérnek ügyfeleiktől, amely szerint feloldják azt a záradékot, hogy kettejük szerződését nem lehet harmadik féllel közölni. A finanszírozási elveket egyébként a BM-nek kell kidolgoznia.
Ott, ahol nem lehet a régi ház helyére felépíteni az újat, az önkormányzat jelöli ki az új telket -- ismertette Szentes György. Az ingatlan típusát az árvízkárosultak maguk választhatják ki, az építészek által felajánlott tervekből. Szempont lesz az is, hogy a faluszerkezetbe, a tájba illeszkedjen az új ház.
Emellett a kormány döntött arról is, hogy a beregi térség önkormányzatai a bérlakásprogram támogatásából kiemelt részesedést kapnak. Ez Sasvári Szilárd olvasatában azt jelenti, hogy az állami forrás több mint 80 százalék lesz.