A brit gazdaság veszteségei elérhetik az 5 milliárd fontot, feltéve, hogy a száj- és körömfájásjárvány megfékezésére tett erőfeszítések három hónap után eredményt hoznak -- becsli a Standard & Poor''s. A veszteség jó 40 százaléka a turizmus, a szabadidőipar és az ezekhez kapcsolódó iparágak (például a személyszállítás) területén keletkezhet. A brit kormány már arra kényszerült, hogy kampányt indítson a vidéki turizmus életben tartása érdekében. Sok szállóban a vendégforgalom a tíz százalékára esett vissza.
A világ második legnagyobb sertésexportőre, Hollandia még komolyabb károkkal számolhat. Elemzői vélemények szerint ha a fertőzés az egész országra kiterjed, az 0,5 százalékponttal is csökkentheti a gazdasági növekedést a kieső kivitel miatt. Csupán a járvány kitörésének azonnali költsége 400-600 millió dollár lehet -- értesült a Reuters.
Nem várhatók lényeges hosszú távú ármozgások, ha a vészhelyzet 2-3 hónapon belül véget ér, de sok múlik azon, mennyi idő alatt sikerül megfékezni a járványt -- válaszolta a Világgazdaság kérdésére Hszin Huang, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdasági osztályának közgazdásza. Más szakértők is úgy vélik, a nagykereskedelmi húsárak -- elsősorban a sertéshúsé -- szárnyalása Európában és a tengerentúlon rövid életű lesz. Az új exportlehetőségek kihasználására esélyes országok -- így például Kanada -- belső piacán átmenetileg emelkedhetnek az árak, vélte az OECD közgazdásza.
Ez megtörténhet a közép- és kelet-európai országokban is, ha termelőik képesek megfelelni az új piacok elvárásainak. Sertés és sertés között is van ugyanis különbség, mondta a kutató. Minél tovább tart a válság, annál hosszabb ideje lesz a térség exportőreinek az elvárásokhoz való igazodásra.
Azokban az államokban azonban, melyek hatalmas exportpiacokat veszítenek -- mint Nagy-Britannia is --, a túlkínálat hamarosan áreséshez vezethet. A válság elhúzódása azonban a kínálatot is drasztikusan csökkentheti -- az elemzői jóslatok éppen ezért ellentmondásosak.
Európában jelenleg inkább amiatt aggódnak, hogy a húspiaci válság felfelé módosíthatja az infláció amúgy sem túl kedvező értékét. Németországban a sertés- és baromfihús ára egyaránt emelkedett februárban. Míg a marhahús 14,3 százalékkal lett olcsóbb, részben még a BSE-fertőzéstől való félelemnek tulajdoníthatóan, a disznóhús 21,7 százalékkal drágult. Egyelőre Nagy-Britanniában is a kínálat szűkössége okoz áremelkedést, a kevés elérhető disznóhús többsége az öreg kontinensről érkezik, egyre drágábban.
Márciusban a chicagói árutőzsdén is emelkedtek az árak, ám nemcsak a sertés-, hanem a marhahúsé is. Hasonlóan keresett lett az ausztrál marhahús is, nem kevésbé az új-zélandi. A szigetországban az évnek ebben az időszakában általában már mérséklődnek az árak, a Nagy-Britanniába irányuló, az átlagos mennyiséget meghaladó kivitel azonban a belföldi árakra is nyomást gyakorol. Ausztráliában a bárányhús ára történelmi magasságokba emelkedett. Az európai húskivitelt sújtó tilalmak a kontinens hagyományos piacain elsősorban ezeket az exportőröket hozhatják helyzetbe, vélekedett Hszin Huang. Az Egyesült Államok és Kanada a világ marha- és sertéshúspiacán is növelheti részesedését. A másik angolszász páros, Ausztrália és Új-Zéland bárányhúsból exportálhat még többet, előbbi marhahúsból is jelentős kínálatot tud felmutatni.
A legnagyobb vesztesek a fertőzéssel sújtott három európai ország: Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia. Ezek az államok az EU-n belüli kereskedelemből is kirekesztődtek. Nagy veszteség éri azonban Dániát is, vélekedett a szakértő, melyet érzékenyen érint a tengerentúli tilalom. A skandináv ország a Financial Times szerint is súlyos következményekkel számolhat, különösen, ha a vírus eléri. Az exportbevételek 13 százaléka a mezőgazdasági kivitelből származik, és a tavalyi 6,25 milliárd dolláros kivitel felét a sertéshús adta.
A válság hatására folymatosan nő a helyettesítő termékek iránti kereslet. Ez már a kergemarhakór megjelenése után érezhetővé vált a piacokon. A húspiaci válság a sertés- és baromfihús után a hal felé fordította nemcsak a fogyasztók, de a befektetők érdeklődését is. A Pan Fish ASA norvég halászati vállalkozás részvényeinek árfolyama több mint 25 százalékot emelkedett február elejétől március közepéig. Egyre terjed az egzotikus állatok fogyasztásának kultusza, az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. Ausztrál illetékesek reményei szerint idén 30 százalékkal növekedhet a kenguruhús exportja. Komoly kereslet mutatkozik az emu és a strucc iránt is. Hszin Huang szerint még bizonytalan, mennyire lehet tartós a fogyasztói preferenciák változása. Szerinte ezen a téren is a tartós válságnak lehetnek hosszú távú hatásai, mert azok az árarányok változásán keresztül hatnak a keresletre.