Terjed a dollár Latin-Amerikában

Salvador decemberben visszavonta az amerikai bankokban tartott 1,96 milliárd dollár tartalékát. Öt repülőgép és negyven konténerben öt hajó szállította a bankjegyeket és érméket az országba. A kormány 200 millió dollárt importált, ebből 71 milliót fordítanak a colón bankjegyek kivonására -- írja a Newsweek. A kabinet arra számít, hogy júliusig a forgalomban lévő 500 millió dollár értékű készpénz felét dollárra váltják. Januárban tehát nemcsak a föld rengett Salvadorban, és a pénzügyi világ -- elsősorban a szomszédos országokban, de egész Latin-Amerikában is -- feszülten figyeli a kísérlet sikerét.
A Bush-kormányzat egyes tagjai, köztük Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó, a múltban pártolták a dollarizációt, a dollár törvényes fizetőeszközként való használatát külföldön, szakértők azonban nem számítanak rá, hogy Washington a közeljövőben támogatni fogja az ilyen kezdeményezéseket -- jelenti a Reuters. Ezzel szemben a Clinton-kormányzat hajlandó volt a dologról tárgyalni, de figyelmeztette Argentínát, ne számítson a kamara hasznának (seigniorage-nak) a megosztására. Connie Mack floridai republikánus szenátor, aki a kongresszusban a dollarizációról javaslatot tett, visszavonult.
Panamában kezdettől fogva, 1904 óta használják a dollárt, illetve ma már a vele egyenlő értékű balboát. Ecuador tavaly, mély pénzügyi válság közepette kezdett el áttérni az amerikai valutára. Costa Rica, Guatemala, Honduras és Nicaragua komolyan gondolkodik azon, hogy követi a példát. A térségben sok ország van, amelyben a dollár szabadon foroghat, noha nem hivatalos fizetési eszköz. Közéjük tartozik Kuba is. Guatemalában, Bolíviában és Peruban a törvény engedi a dollár párhuzamos használatát. Argentína egy évtizede, ugyancsak pénzügyi válság hatására, 1:1 arányban szabta meg a dollár és a pezó árfolyamát, százszázalékos valutatartalékhoz kötötte a pénzmennyiséget, és feloldott minden valutakorlátozást. Ez a valutarendszer a legközelebbi rokona a dollarizálásnak, angolul "currency board"-nak nevezik a középkori pénzváltók asztaláról.
Noha pillanatnyilag Argentína és vele együtt Brazília vagy Mexikó sem tervezi a dollár mint fizetőeszköz bevezetését, a megoldás vonzó a latin-amerikaiak számára. Pénzügyileg azonban nem jön össze a számítás a leértékelések és inflációk tapasztalatai ellenére -- állítja Liliana Rojas-Suárez, a Nemzetközi Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársa, aki szerint a legjobb megoldás az infláció után igazodó valutalebegtetés, amit Brazília alkalmaz sikeresen. A dollár nyílt bevezetése kizárja ugyan az árfolyamkockázatot, de nem szünteti meg az ország számára a befektetésekkel járó kockázatot. Latin-Amerika továbbra is ki van téve a kereskedelmi sokkoknak és a tőkeáramlás megfordulásának. Több, nem pedig kevesebb eszközre van szüksége a pénzügyi kockázatok kivédése céljából.
A dollarizálás nem éri el a térség gazdasági ingatagságának legmélyebben fekvő okát, a pénzügyi fegyelem hiányát -- állította Walter Molano, a BCP Securities elemzője az Amerikai Vállalkozási Intézetnek a kérdéssel foglalkozó konfenciáján. Szerinte a dollár bevezetése társadalmi zavargásokra, politikai ingatagságra és végül katonai puccsra vezetett tavaly Ecuadorban.
Ezzel szemben Guillermo Calvo, az Amerika-közi Fejlesztési Bank új vezető közgazdásza úgy véli, hogy egyes országokban érdemes komolyan fontolóra venni a dollár bevezetését, mert mérsékli a rövid lejáratú hitelek költségét. A váratlan zavarokra viszont a térségben éppúgy fel kell készülni, mint a hurrikánokra. De a saját valutára való visszatérésre azért jobb nem is gondolni. Több szakértő ezt tartja a dollarizálás elleni egyik fő érvnek. Az Egyesült Államoktól függő kis országokban azonban valószínűleg több előnye van a dollár használatának, mint hátránya.