Dinamikus volt tavaly a növekedés

A bruttó hazai termék 2000 utolsó negyedévében éves alapon számolva 4,2 százalékkal növekedett, az év egészében pedig 5,2 százalékos volt a GDP-növekedés. A negyedik negyedéves teljesítményről szólva elmondható, hogy azt leginkább a szolgáltatások teljesítményének váratlan megugrása, lassuló ipari növekedés, jó beruházási adat, némileg gyorsuló lakossági fogyasztás, valamint romló nettó exportpozíció jellemezte -- foglalta össze a számok mögött rejlő folyamatokat Kovács György, a DG-Bank makroelemzője.
Az összes termelőágazat átlagos dinamikája az év eleji 11,6 százalékról 2,9 százalékra csökkent. Ezen belül a legkirívóbb a mezőgazdasági teljesítmény romlása volt. Csökkenő ütemű volt az ipar növekedése is -- hívta fel a figyelmet Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Az első és a negyedik negyedév között 7,3 százalékos volt az ütemkülönbség. Így az utolsó időszak bővülése csupán 5,8 százalék. Ez elsősorban a német gazdaság konjunktúrájával való együtt mozgással magyarázható -- véli a szakértő.
A szolgáltatások stabilabb dinamikájából csak az utolsó negyedév adatai lógnak ki, amikor jelentős gyorsulás volt megfigyelhető.
A végső felhasználás adataiból számított GDP arról árulkodik, hogy a lakossági fogyasztás bővülése tavaly a nagyobb növekedés ellenére alacsonyabb volt, mint 1999-ben. Ez már korábban is látható volt, hiszen a reálbérek a vártnál magasabb infláció miatt alig nőttek. Ugyanakkor az utolsó időszakban már négy százalék volt a fogyasztási kiadás bővülése, amelyet az elemzők eltérően értelmeznek. Nagyobb fogyasztásnövekedésre számított Rácz Anikó, a CA IB elemzője, aki szerint egyelőre nem biztos, hogy a külső egyensúlyromlást kizárólag a beruházások növekedése okozta.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szinten -- elsősorban az év végi magas dinamikának köszönhetően -- az 1999-es teljesítménynövekedést meghaladóan bővült. Így az esztendő egészét vizsgálva a beruházás az év eleji visszafogott dinamika ellenére végül a növekedés egyik húzóerejévé vált.
A lassuló gazdasági bővülés és a romló külgazdasági pozíció arra figyelmeztet: nem minden esetben igaz az a tétel, hogy a GDP-növekedés mérséklődése "megmenti" a külső egyensúlyt -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Amennyiben a lassulás mellett a növekedés húzóerejében is váltás következik be -- például a beruházás és a fogyasztás javára --, könnyen elképzelhető, hogy a folyó fizetési mérleg romlani fog. Erre a forgatókönyvre Magyarországon is megvan az esély -- véli az elemző.
Az idei gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban továbbra is megoszlanak a vélemények. Ma már az általános bizonytalanság miatt olyan pesszimista elemzők is akadnak, akik mindössze 3,5 százalékos bővülést jósolnak. A hazai közgazdászok közül Zsoldos a borúlátóbbak közé tartozik, 4,4 százalékos GDP-növekedést vár. Rácz és Forián Szabó látnak esélyt a gazdaság további élénkülésére, ők 5 százalék körüli teljesítményjavulással számolnak.