Felmentés hét vagy tíz évre

Lengyel lapértesülések szerint a DCP tízéves halasztást javasol majd a termőföldvétel liberalizációjában Lengyel-, Cseh- és Magyarország esetében az EU-csatlakozási tárgyalásokon. A tárgyalásokhoz közeli magyar és európai bizottsági források ugyanakkor egyaránt elsietettnek tartják ezt a következtetést.
Colin Wolfe bizottsági főtárgyaló például azt mondta lapunknak, a DCP még nincs kész, s a bizottság reméli, hogy május elején már a miniszteri tanács elé terjeszti azt. Több más forrásból a Világgazdaság úgy értesült, hogy a bizottság hajlik a magyar derogációs kérelem elfogadására, s a vita főleg arról szól, hány évre szóljon a felmentés: hétre, vagy tízre.
Ha az Európai Bizottság a lengyel lapértesülésnek megfelelően végül a tízéves átmenet megadását javasolná, az teljes mértékben megfelelne a magyar várakozásoknak -- mondta a Világgazdaságnak Juhász Endre magyar főtárgyaló. Hazánk brüsszeli uniós nagykövete szerint nem szükségszerű, hogy mindhárom említett tagjelölt azonos időszakon keresztül mentesülhessen a liberalizáció alól, s Magyarország nem is törekszik egységesítésre.
Bizottsági források viszont visszatérően hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a különböző tagjelöltekkel szemben képviselt uniós álláspontokban megjelenjen egyfajta "konzisztencia". Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy a bővítés kulcsállamának tartott Lengyelország helyzetét jelentősen rontaná, ha az unió az egyes jelöltekkel szemben mégis más és más álláspontot képviselne.
Mint ismert, hazánk és Csehország egyaránt tíz-tíz éves felmentést kért, Lengyelország pedig 18 éveset. Észtország, Szlovénia és Ciprus ugyanakkor nem tart szükségesnek átmeneti időszakot, rögtön a csatlakozás pillanatától kész alkalmazni az uniós joganyagot e téren, vagyis hajlandó teljesen eltörölni az uniós polgárok és saját polgárai közti különbségtételt a termőföldvásárlás engedélyezése során.
Egyes értékelések szerint a hét és tíz év közti bizottsági választás azt is megmutatja majd, mennyire akar Brüsszel esélyt adni Varsónak álláspontja módosítására -- miközben az ősszel Lengyelországban választások lesznek, a témáról viszont júniusban meg kellene állapodni.
A tőke szabad áramlásáról szóló joganyagfejezet másik (bár a termőföldnél kevésbé) neuralgikus pontjának a nem mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok terén a tagjelöltek által kért derogációk számítanak. Itt hivatalos bizottsági álláspont szerint nem tekinthető mérvadónak, hogy -- a tagjelöltek közül elsőként -- Ciprus esetében elfogadott egy ötéves átmeneti mentesség iránti kérelmet az unió a legutóbbi főtárgyalói fordulón.
Elemzők szerint azonban az EU nehezen tudná cáfolni a jelöltek közti diszkrimináció vádját, ha más jelöltek esetében nem tenné meg ugyanezt. Mint ismert, hazánk éppúgy ötéves átmenetet kér a másodlagos lakóhelynek számító ingatlanok szabad vásárlásának megteremtésére, mint amilyen hosszú derogációt a legutóbbi bővítés során Ausztria, Finn- és Svédország kapott ugyanebben a kérdésben.