A várhatóan 2008-ra kiépülő európai rendszer mintegy 30 műholdból álló világméretű hálózatot foglalna magában -- tudósít az EUobserver. A program beindításának az unió és az Egyesült Államok viszonyára is kihatása lenne, mivel Washington a saját rendszere versenytársaként tekinthetne a Galileóra. Az amerikai GPS-rendszer használata teljesen ingyenes, így az EU önálló navigációs rendszer létrehozására vonatkozó döntése azt jelzi, hogy a tagországok lazítani szeretnék az Egyesült Államoktól való függőségüket.
A Galileót nemcsak polgári, hanem katonai célokra is fel lehet majd használni, és egyes EU-tagországok -- főként Franciaország -- kifejezetten a katonai önállóság elérésének útját látják annak kiépítésében. A műholdas kapacitás révén a tizenötök immár nem szorulnának amerikai segítségre az információtovábbítás terén -- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez azért lenne fontos, mert az Öböl-háború óta több ízben is előfordult, hogy az amerikai illetékesek bizonyos időszakokban kikapcsolták a GPS-rendszert, és azt kizárólag saját katonai céljaikra használták.
A költségek harmadát a tervek szerint az EU fedezné, a fennmaradó összeget pedig az érdekelt cégek teremtenék elő. A Der Spiegel szerint azonban igencsak kérdéses, hogy sikerül-e ekkora áldozatvállalásra bírni a vállalatokat. A műholdas eszközök gyártásába ugyan sokan szívesen beszállnának, ám a fejlesztések finanszírozása már más kérdés.
Éppen ezért érthető a szakminiszterek óvatossága: a Galileo kiépítéséhez feltételül szabták a megfelelő magánforrások bevonását, és ennek érdekében kötelezték az Európai Bizottságot, hogy írjon ki tendereket a program fejlesztési fázisára. A kérdés decemberben kerül ismét a közlekedési miniszterek elé, akik azt követően is csak lépésről lépésre bocsátják rendelkezésre az uniós forrásokat.