A kicsik jövedelempozícióját javítaná

A kisvállalkozások pozícióját javító javaslatcsomagot a Kisosz mai -- évi rendes -- közgyűlésén vitatják meg. A szövetség vezetésének véleménye szerint a fejlődőképes cégek, valamint a középvállalkozássá alakuláshoz megfelelő tőkével és piaccal ellátott vállalkozások támogatása a kormányzat részéről a Széchenyi-tervben megfogalmazott pályázatokkal részben megvalósult. Az intézkedési csomagból kimaradtak azonban azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek jövedelme a napról napra történő megélést és piacon maradást biztosítja csak. Ezeknek a vállalkozásoknak gyenge a háttérük ahhoz, hogy a kormányzat gazdaságfejlesztési programjaiban részt vegyenek. Ezért részükre olyan intézkedések szükségesek, amelyek a jövedelempozíciót javítják -- mondta lapunknak Antalffy Gábor ügyvezető elnök.
A javaslatcsomag egyik eleme a helyi elvonások átalakítása. Különösen az alacsony jövedelempozícióban lévő vállalkozások számára teher -- a jövedelemtől nagyrészt független -- helyi iparűzési adó. Ezért az érdek-képviseleti szervezet már korábban is szorgalmazta, hogy a jövedelemtől független adónemek súlya szűnjön meg az adóztatásban. Ennek alapvető eleme, hogy a helyi iparűzési adó alapja és adója alakuljon át egy helyi szintű nyereségadóvá, ugyanis az Európai Unió országai is zömmel a vállalkozások gyarapodásához kapcsolódó nyereségadóként határozzák meg a helyi elvonást. A javaslat alapvető gondolata, hogy a vállalkozó, ha nyereségesen működteti vállalkozását, az eredményből járuljon hozzá a helyi fejlesztésekhez, ugyanolyan alapon, mint a központi költségvetéshez. Ha viszont nem termel elég nyereséget, akkor legyen elég, hogy működőképes, eltartja mikrokörnyezetét és alkalmazottait, hozzájárulva a helyi szükségletek ellátásához.
A helyi elvonásokhoz tartozik a bérleti díjak kérdésköre is. A magyar kisvállalkozások zöme tőkehiány miatt alapvetően bérleményben kezdett el működni, és az üzlethelyiségek korlátozás nélküli felmondási lehetősége bizonytalanná tette a vállalkozásokat. Ez pedig visszaveti a fejlesztési vagy beruházási szándékokat is -- mondja az ügyvezető elnök.
A javaslatcsomag másik eleme a minimálbér mértékéig való adómentesség. A Kisosz tagságát nagyrészt érinti a minimálbér idei drasztikus emelése, és ugyanolyan mértékben érinti majd az ehhez képest további 25 százalékos mértékű tervezett emelés 2002-ben. A nehéz helyzetbe került vállalkozókon az esetleges pályázati úton történő támogatás nem segít -- véli a Kisosz. Tekintettel arra, hogy a kormányzat a túlzott jövedelemkiáramlás inflációs hatásától tart, a szövetség álláspontja szerint a kérdés úgy oldható meg, ha az állam mond le a legkisebb jövedelmek adójáról. Hiszen úgy marad több adómentes jövedelem a legszegényebb vállalkozásoknál, hogy az nem gerjeszti a bruttó bérkiáramlás mértékét. Az érdekképviselet véleménye szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a mindenkori minimálbér mértékéig a személyi jövedelemadóban visszaállítanák a nullakulcsos adót, azaz az adómentességet, és ezáltal a kormányzat is jelezné a gyengébb vállalkozások felé, hogy a minimálbér emelésével nem az elvonást kívánja fokozni, hanem valóságos jövedelmet kíván biztosítani.
A javaslatcsomag harmadik eleme a munkanélkülieket ellátó rendszer megnyitása. A Kisosz-javaslat azokkal a vállalkozásokkal is foglalkozik, amelyek jövedelemtermelő képessége nem éri el a fenntartásukhoz szükséges mértéket, de rossz helyzetbe kerülvén is kénytelenek tovább folytatni tevékenységüket, mert főfoglalkozású egyéni vállalkozóként vagy személyes munkát végző társasági tagként a vállalkozás megszűnése esetén nem részesülhetnek munkanélküli-ellátásban. Az érdekképviselet véleménye szerint az alapszintű jövedelmet sem realizáló vállalkozások részére haladéktalanul meg kell nyitni a munkanélkülieket ellátó rendszert egy olyan komplex programmal, amely képzéssel és támogatással visszaviszi e vállalkozókat egy új és jövedelmet kitermelni képes környezetbe.
Antalffy Gábor szerint a Kisosz által megfogalmazott javaslatok végrehajtásához nem szükséges különösebb reform, csupán az adó- és az ellátórendszer korrekciója.