Láthatáron a béke? Újra tárgyalóasztalhoz ül Irán és az USA, Pakisztánban dőlhet el minden
Irán újabb kísérletet tesz arra, hogy kimozdítsa a holtpontról az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalásokat. Az ország külügyminisztere, Abbasz Aragcsi péntek este érkezik Iszlámábádba, ahol pakisztáni közvetítőkkel egyeztet a következő lépésekről. A cél egy második tárgyalási forduló előkészítése Washingtonnal, miután az első kör teljes kudarcba fulladt.
Az előző egyeztetés közel két hete zajlott ugyanitt, amerikai részről JD Vance vezetésével, de konkrét megállapodás nélkül zárult.
A folytatás már a héten esedékes lett volna, azonban az iráni fél jelezte, hogy nem vesz részt rajta, így az amerikai delegáció utazását is elhalasztották.
A feszültségek legnagyobb forrása a Hormuzi-szoros, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Az iráni fenyegetések és az amerikai haditengerészet által bevezetett blokád miatt a forgalom gyakorlatilag minimálisra csökkent. Ez nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai nyomást is jelent mindkét fél számára.
A helyzetet tovább bonyolítja az április 7-én bejelentett, törékeny tűzszünet, amelyet Donald Trump kezdeményezett, miután kemény figyelmeztetést intézett Iránhoz. Az amerikai elnök akkor azt állította, hogy az ország „teljes civilizációja elpusztulhat”, ha nem születik megállapodás. A tűzszünetet Trump nemrég egyoldalúan meghosszabbította, közvetlenül a lejárta előtt.
Most fog haragra gerjedni Donald Trump: az ománi partoknál megtámadott Irán egy konténerszállító hajót
Omán partjainál lőttek rá egy konténerszállító hajóra, amelynek hídja súlyosan megrongálódott. A beszámolók szerint a támadás mögött az Iráni Forradalmi Gárda állhat.
Hiányzik a kommunikáció az iráni–amerikai békéhez
A háború február 28-án kezdődött, és az amerikai vezetés eredetileg gyors, néhány hetes hadműveletként írta le. Ez az időkeret már rég lejárt, és a kommunikáció is változott: a hangsúly most azon van, hogy a művelet – amely az Operation Epic Fury nevet kapta – rövid idő alatt hozott „döntő katonai eredményt”.
Ezt az álláspontot Pete Hegseth is megerősítette, aki szerint a korábbi amerikai háborúk – például Koreában, Vietnámban, Irakban vagy Afganisztánban – évekig vagy évtizedekig húzódtak, miközben kevés kézzelfogható eredményt hoztak. Ezzel szemben az iráni művelet célja végig világos volt: megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson.
A valóság azonban összetettebb. A konfliktus során az amerikai kormányzat többféle célt is megfogalmazott, a nukleáris fenyegetés kezelésétől egészen az iráni rezsim megváltoztatásának lehetőségéig.
Ez a változó narratíva is hozzájárult a tárgyalások körüli bizonytalansághoz.
Közben Trump jelezte: nem siet a békemegállapodással. Állítása szerint a háború gazdasági hatása kisebb, mint várta, különösen az olajárak és a tőzsdei mozgások terén. Ez a hozzáállás viszont újabb kérdéseket vet fel arról, mennyire sürgős valójában Washington számára a konfliktus lezárása.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek. Pakisztán közvetítő szerepe most felértékelődik, miközben mindkét fél próbálja megőrizni a tárgyalási pozícióját. A kérdés az, hogy a diplomácia képes lesz-e felülírni a katonai logikát – vagy a Hormuzi-szoros marad a világ egyik legveszélyesebb gócpontja.
Több iráni tartályhajó kijátszotta az amerikai blokádot a Hormuzi-szorosban
Donald Trump szerint az amerikai blokád hatalmas siker, és addig nem oldják fel a Hormuzi-szorosra vonatkozó embargót, amíg végleges megállapodás nem születik. Azonban jelentős számú iráni hajó mégis átjutott.
