Ízekre szedték az elemzők a Tisza adócsomagját - mutatjuk a kockázatokat, hatalmas hiány keletkezhet az államháztartásban
A választási kampány alatt a Tisza Párt politikusai többször is beszéltek arról, hogy győzelmük esetén gyökeresen átalakítanák az adózási rendszert.
Úgy tűnik a tervek egy része már biztos megvalósul, mivel Kapitány István a Magyar-kormány leendő gazdasági minisztere bejelentést tett. Nézzük, ki járhat jól az alakuló kormány első gazdasági intézkedésével.
Az adóreform nem kedvez mindenkinek
A Kapitány István közösségimédia-oldalán tett bejelentés értelmében a változások a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését jelentik. Fontos, hogy a tervek szerint ez a kedvezmény csupán a mediánbér alatt keresőket érinti majd, a bejelentésben nem volt szó a magasabb bevételi hányadra vonatkozó tervekről.
Fontos lenne tudni, hogy mely időpontban érvényes mediánbér alapján határozzák majd meg az adósávokat, mivel a KSH adatai szerint a februári bruttó mediánbér értéke 591 ezer forint volt, Kapitány a posztjában pedig 625 ezer forintos vonatkozó adatról ír − mutat rá Argyelán József, a Bankmonitor elemzője. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Kapitány István szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának a nettó reálbére csökkent. A KSH vonatkozó statisztikái szerint a reálkeresetek növekedése 2026 februárjában éves alapon, a teljes nemzetgazdaság tekintetében 10,5 százalék volt.
A bejelentés alapján az alábbi változásokra lehet számítani:
- A személyi jövedelemadó mértéke a minimálbért keresőknek 15 helyett 9 százalék lesz, ami havonta 20 ezer forintos többletet eredményez majd. Az idei évben a minimálbér értéke 322 800 forintban van meghatározva, aminek a kedvezmény nélküli nettója 214 662 forint. A 6 százalékpontos adócsökkenés ebben a bérsávban 9 százalékos emelkedést jelent, így a kedvezmény nélküli nettó 234 030 forintra nőhet.
- 420 ezer forintos bruttó bér esetén az érintettek személyi jövedelemadója 3,5-3,6 százalékponttal csökkenhet majd, azaz a jelenlegi 15 százalékról 11,5 százalékra mérséklődhet. A bruttó 420 ezer forintos fizetés nettója kedvezmények nélkül jelenleg 279 300 forint, ami 294 ezer forintra emelkedne, ha az adókulcsot valóban 11,5 százalékra mérséklik.
- A bruttó 500 ezer forintot keresőknél 15 százalék helyett 13 százalékra mérséklődne az szja, ami 2 százalékpontos csökkenés. Az 500 ezer forintos bruttó bérnek jelenleg kedvezmények nélkül 332 500 forint a nettója, ami a tervezett szja-csökkenést követően 342 500 forintra növekedne. Ez 3 százalékos pozitív irányú változás.
- A 625 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezők esetében az szja 15 százalékról 14,2 százalékra mérséklődne, ami 0,8 százalékpontos csökkenés. Jelenleg a 625 ezer forintos jövedelem kedvezmények nélküli nettója 415 625 forint, ami a tervezett adócsökkenést követően 420 625 forintra emelkedne. Ez 1,2 százalékos növekedést eredményez.
Érdemes megemlíteni, hogy a kedvezményezettek köréből kiesnek mindazok, akik szja-mentességet élveznek. Ebbe a csoportba tartoznak például a 25 év alattiak és az adómentességet élvező édesanyák is.
Az intézkedés piaci hatásai
Egyelőre még nem ismert a tervezett intézkedések ütemezése, ezért a pluszpénzzel még senki nem tervezhet, de a Bankmonitor szakértői szerint a pluszjövedelemnek számos piaci hatása lehet:
- Növelheti a fogyasztást: erre elsősorban az alacsonyabb jövedelmi hányadba tartozók esetében kerülhet sor, mivel a pluszforrásokat az érintettek azonnal az életszínvonaluk javítására fordíthatják, többet vásárolhatnak.
- Hitelfelvétel: a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében a havi néhány ezer forintos változás nem hordoz magában hatalmas lehetőségeket, de elképzelhető, hogy hitelkeretük 1-2 millió forinttal emelkedik majd, ám a pénzügyeket továbbra is érdemes átgondoltan kezelni.
- Megtakarítás: a pluszpénzt az érintettek megtakaríthatják, persze ez csak akkor lehetséges, ha eddigi jövedelmük elégséges volt számukra, így az alacsony keresettel rendelkezőknél ez nem valószínű.
A többkulcsos adórendszer bevezetése miatt az államháztartás bevételtől esik el, amit némileg ellensúlyozhat a fogyasztás fellendülése. Kockázatot jelent azonban az intézkedés, ha Kapitány István egy másik választási ígéret értelmében az egészséges élelmiszerek, a tűzifa, valamint a vényköteles gyógyszerek áfáját is rövid időn belül csökkenteni szeretné, mivel az ismét kieső bevételként jelenik majd meg a mérlegben.
Egyes becslések szerint így az intézkedések összköltsége elérheti az évi 800-1000 milliárd forintot.
Kockázatként jelenik meg továbbá az árnyékgazdaság térnyerése is, mivel az alacsonyabb adókulcs arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy jövedelmük minimálbér feletti hányadát ne vallják be az adóhatóság felé. Ha egy ilyen folyamat venné kezdetét, az szintén megterhelné az államháztartást, továbbá egy pozitív irányú trendet szakítana meg, mivel a magyar gazdaság kifehéredése a 2010 utáni időszakban felgyorsult.
