Csernobil újjászületik: napelempark nőtt ki az atomkatasztrófa romjai között – egy hónap múlva áramot termel a tiltott zóna
Napelemparkot építenek a csernobili atomerőmű területén, és már egy hónapon belül megindulhat az áramtermelés. A projekt célja elsősorban az objektum saját energiaellátásának biztosítása és a költségek csökkentése.
A csernobili atomerőmű neve évtizedeken át egyet jelentett a katasztrófával, most azonban egy egészen más irányba mozdul el a történet. A létesítmény területén egy két megawatt teljesítményű napelempark építése gyakorlatilag befejeződött, és a tervek szerint már egy hónapon belül megkezdheti a villamosenergia-termelést.
Szerhij Tarakanov vezérigazgató az Unian ukrán hírügynökségnek elmondta:
A rendszer elsődleges célja nem a profit, hanem az, hogy csökkenjenek az objektum működtetésének költségei.
Az energiakiadások ugyanis jelentős részt tesznek ki a csernobili komplexum költségvetésében. A projekt egyelőre nem célozza a villamosenergia-piacra való belépést, de a vezetés nem zárja ki, hogy a jövőben ilyen irányba is nyitnak.
A csernobili zóna komoly feladatok előtt áll. Az ukrán kormány megbízásából zajlik az egykori reaktorblokkok leszerelése, valamint a hírhedt szarkofág átalakítása, hogy hosszú távon is biztonságos legyen a környezet számára. Ez egy rendkívül összetett és költséges folyamat, amely még évekig eltarthat.
Tarakanov szerint a tiltott zóna jövője nem a teljes elhagyás, hanem az újrahasznosítás lehet. A terület hatalmas, az infrastruktúra jelentős része már adott, beleértve az energiahálózatot és a vízellátást is. Emiatt ideális helyszín lehet további zöldenergia-fejlesztések számára, sőt akár új atomerőművi blokkok telepítésére is. Az engedélyezési folyamatot az is egyszerűsíti, hogy a zónában nincs állandó lakosság, így nincs szükség társadalmi egyeztetésekre.
Nem ismétlik meg a múlt hibáit Csernobilban
A vezérigazgató ugyanakkor egyértelművé tette: nem támogatja a kis moduláris reaktorok alkalmazását ezen a területen. Álláspontja szerint az 1986-os katasztrófa tanulságai azt mutatják, hogy csak bevált, nagy teljesítményű és magas biztonsági szintű technológiákat szabad alkalmazni.
A helyzetet azonban erősen bonyolítja a háborús környezet. A csernobili létesítmény nemrég újabb károkat szenvedett: a régi szarkofág fölé épített védőburkolatot egy 2025 februári drónbecsapódás megrongálta. A támadás és az azt követő tűz miatt a szerkezet elvesztette teljes tömítettségét, helyreállítása akár 500 millió euróba is kerülhet, és a munkálatok 2030-ig elhúzódhatnak.
A költségek egy részét már nyugati partnerek finanszírozzák.
A fenyegetés továbbra is folyamatos. Orosz rakéták és drónok rendszeresen veszélyeztetik az objektum biztonságát, miközben egyetlen atomerőművet sem arra terveztek, hogy ilyen típusú támadásoknak legyen kitéve. Tarakanov szerint egy komolyabb rakétatalálat – például Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú fegyverrel – katasztrofális következményekkel járna. A szarkofág sérülése esetén több száz tonnányi radioaktív anyag kerülhetne a levegőbe, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhatna.
Bár jelenleg nincs közvetlen veszélye a régi szarkofág összeomlásának, a kockázat nem elhanyagolható. A tavalyi orosz dróntámadás jellege ráadásul arra utal, hogy az incidens nem véletlen volt. A szakértők szerint az akció célja az objektum ellenálló képességének és a nemzetközi reakcióknak a tesztelése lehetett.
Csernobil démonja elszabadulni készül: irdatlan pénzt kell összerakni az elhárításra, hogy ne legyen baj
Napokon belül lesz 40 éve, hogy megrémültünk, otthon maradtunk, nem ehettünk akármit. A csernobili katasztrófa azóta is kísért, és az ok szörnyűbb, mint egy kerek évforduló: a veszély újra megjelent, ugyanott, és hatalmas összeget kell előteremteni az elhárítására, miközben Ukrajna épp pénzfaló háborújára koncentrál.
