Kína lecsap a legendás európai fegyvergyártóra, Magyarország is érintett – a fő csapást a csehek kapják, Babis törheti a fejét

Pénteken jelentette be Peking, és máris hatályos: Kína felvett az úgynevezett exportellenőrzési listájára hét európai uniós „entitást”, köztük az egyik legrégebbi és legismertebb európai fegyvercéget, a Browning lőfegyverek legendás gyártóját. Célkeresztbe került az európai hadiipar, és ez talán csak a kezdet.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium (Mofcom) nyilatkozatáról a kormányzó kommunista párt hivatalos szócsövének tekintendő Global Times számolt be. Azonnal kiderült, hogy a „hetek” zöme – cseh. A neveket azonban nem közölték, a belgiumi, liége-i központú FN Herstal kivételével. 

Az utóbbi MAG és M2 géppuskáit a Magyar Honvédség is használja harcjárműveihez és helikoptereihez. Lőfegyverei világszerte elterjedtek, a NATO-országok rég használják őket, és gyakran kerülnek rendőrségi és terrorelhárító egységekhez másutt is a világban. Valamikor Kínában is nagyon kedvelték őket, jól ismertek. A cég említése, egyedüliként a listáról, ezért is szimbolikus üzenet, belföldön és külföldön egyaránt.

Az európai hadiiparra csap le Peking, de mi az oka?

A minisztérium indoklását szó szerint így fogalmazta meg a hivatalos lap:

Ezt értelmezni kell, ha ennyi információ alapján nem is lehet száz százalékig:

1. „Kína nemzetbiztonságának és érdekeinek védelme”: miért kell ezeket uniós vállalatok ellen védeni, és pont most, ennyiből nem derül ki. Fogódzót nyújthat talán egy fontos közelmúltbeli fejlemény, és három világgazdaság-jelentés. Az amerikai elnökkel fasírtban lévő, az iráni háborút kritizáló spanyol kormányfő múlt heti látogatásakor, az orosz külügyminisztert várva a kínai elnök Hszi Csin-ping – kihasználva a NATO-n támadt repedést – egyszerre csapott le az USA iráni kalandjára és az EU protekcionizmusára: az exportkorlátozó lépés talán ugyanennek a világpolitikai játszmának az újabb fejezete.

2. A „non-proliferáció” szó általában a tömegpusztító fegyverek – leggyakrabban az atomfegyverek – elterjedésének akadályozására utal. Részletek nélkül nehezen megállapítható, az adott uniós entitások esetében pontosan miről lehet szó, mindenesetre csak ennyiből az sejlik, hogy az iráni atomprogramról szóló, fegyveres konfliktusba torkolló vitához „szól hozzá” ilyen közvetett módon Peking.

3. A „kettős felhasználású termék” olyan terméket jelent, amely a civil és a katonai iparban egyaránt felhasználható.

Ez lesz tilos – de fontos részletek hiányoznak még

Az exportőrök számára tilos kettős felhasználású termékeket exportálni a hét érintett szervezetnek – folytatja a Global Times. Külföldi szervezeteknek és magánszemélyeknek is tilos Kínából származó ilyen termékeket átadni vagy biztosítani számukra; minden folyamatban lévő kapcsolódó tevékenységet azonnal le kell állítani.

Különleges esetekben, amikor az export valóban szükséges, az exportőröknek kérelmet kell benyújtaniuk a Mofcomhoz, és a minisztérium elbírálja, sérülnek-e a szabályok.

A jelentésből ugyanakkor fontos részletek hiányoznak, és hamarosan érdekes részletek kerülhetnek még nyilvánosságra.

Annyi már tudható, hogy a legnagyobb csapást, legalábbis számszerűleg, a csehek kapják:

• A hét érintett entitás közül kettő belgiumi, 
• egy németországi,
• négy pedig csehországi.

A kínai kormány úgy fogalmaz, hogy ne vonja magára a protekcionizmus vádját

Ha ismertté válnak a nevek, abból lehet majd következtetni rá, milyen termékek-alkatrészek útját blokkolta Peking, és ez milyen mértékű fennakadást idézhet elő az európai hadiiparban, és esetleg nem csak a hadiiparban.

Az intézkedések bejelentése előtt Kína már tájékoztatta az EU-t a helyzetről a kétoldalú exportellenőrzési párbeszéd mechanizmusán keresztül – közölte a minisztérium szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta: a törvény által előírt exportellenőrzési intézkedések csak az EU azon kevés szervezetét érintik, amelyek katonai tevékenységekben vesznek részt, fegyvereladásban működtek közre Tajvan számára, vagy együttműködtek a tajvani hatóságokkal, és az intézkedések kizárólag a kettős felhasználású termékekre vonatkoznak. Nem befolyásolják a Kína és az EU közötti normál kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, és a jogkövető uniós szereplőknek nincs okuk aggodalomra – tette hozzá.

Az esetleges vádat, hogy protekcionizmusra protekcionizmussal válaszol, a kereskedelmi háború irányában haladva, Peking eleve lesöpörte magáról. A kínai kormány – mint mindig – együtt kíván működni minden országgal a világbéke és a regionális stabilitás szilárd megőrzése, valamint a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának közös biztosítása érdekében – mondta a szóvivő a jelentés szerint.

Egyébként ugyanez a lap volt, amelynek címlapján az EU kereskedelmi háborúval fenyegető lépései ellen intézték a kirohanást egy névtelen forrásra hivatkozva. Az a cikk hosszú listát közölt arról, miképpen vághat vissza az EU-nak Peking, ha még sokáig packáznak vele. „Kína számára nem ismeretlenek a kereskedelmi háborúk, és nem is rettenti meg őket. Ha az EU kereskedelmi háborút provokál, Kína gyorsan és határozottan válaszol” – idézték a „bennfentes” forrást.