Cseh energiaóriás feldarabolása: tőzsdére vihetik a ČEZ egyes részeit
A cseh kormány támogatásáról biztosította a 70 százalékos állami tulajdonban lévő CEZ energiavállalatnak azt a tervét, amely szerint a cég különválasztaná elosztási és egyéb, nem termelési jellegű eszközeit, majd azokban kisebbségi részesedést ajánlana fel befektetőknek – jelentette be Karel Havlícek ipar- és kereskedelmi miniszter pénteken.
A Reuters emlékeztet: a terv illeszkedik a cseh kormány azon törekvéséhez, hogy visszaszerezze a közvetlen irányítást a villamosenergia-termelés felett, miközben a CEZ egy részét tőzsdén tartaná, hogy magántőkét vonzzon, és korlátozza az adófizetőket terhelő költségeket.
Havlícek az újságíróknak elmondta: a terv elegendő készpénzt teremtene ahhoz, hogy a kisebbségi részvényeseket kivásárolják, és az állam teljes tulajdont szerezzen a CEZ termelési üzletágában – anélkül, hogy ez sértené a kisebbségi részvényesek jogait, megterhelné az államkasszát, vagy számottevően rontaná a CEZ cash flow-ját.
A CEZ az egyik legnagyobb európai villamosenergia-szolgáltató: tőzsdei kapitalizációja több mint 9,6 ezermilliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki.
A tavaly év végén hivatalba lépett kormány kiemelt prioritásként kezeli, hogy legalább a CEZ termelési tevékenysége feletti ellenőrzést visszaszerezze. A tervről a CEZ június 1-jei közgyűlésén döntenek, és a kormány támogatásával várhatóan el is fogadják.
A miniszter elmondása szerint a kiszervezett eszközök kisebbségi részesedését – amelyet a CEZ akár 49 százalékban határozott meg – a prágai tőzsdén vezetnék be. Az érintett eszközök közé tartozna a lakossági értékesítés, a kereskedés, valamint a villamos energia és földgáz elosztása. Ezáltal a cégcsoport egy jelentős része tőzsdén maradna, míg
az anyavállalatot, amelyben az állam százszázalékos részesedést céloz meg, kivezetnék a tőzsdéről.
Daniel Benes vezérigazgató pénteki sajtótájékoztatóján kifejtette: a vállalat valamennyi értékesítési lehetőséget mérlegeli, beleértve a tőzsdei bevezetést, a közvetlen értékesítést, valamint az anyavállalati részvényekre való cserét is. Benes tájékoztatása szerint a kiszervezett eszközök az idei évre várt 103–108 milliárd cseh korona (mintegy 1500–1570 milliárd forint) EBITDA-mutató körülbelül felét adnák.
A leánycég élére Pavel Cyrani, a CEZ igazgatótanácsának alelnöke a legvalószínűbb jelölt. A vezérigazgató hangsúlyozta: a döntően szabályozott eszközök – így a villamos energia és a gáz elosztása – leválasztása új befektetői körök érdeklődését keltheti fel. Eddig sokan azért kerülték a CEZ-t, mert a cég nukleáris és szénenergetikai kitettséggel rendelkezik; a szétválást követően ez az akadály megszűnhetne, ami növelhetné a vállalat értékeltségét.
Szép csendben halmozza az aranyat Csehország: hat év alatt tízszeresére nőtt a tartalék
A cseh jegybank látványos, de visszafogott kommunikáció mellett zajló aranyfelhalmozásba kezdett az elmúlt években, amelynek eredményeként 2026-ra már közel tízszeresére nőtt az ország aranytartaléka. A folyamat különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Csehország korábban szinte teljesen leépítette aranykészleteit.
