A városháza nem fizet, fellebbez

A városházának fizetnie kell az l9l4-es kibocsátású székesfővárosi kötvények után -- mondta ki tegnap kihirdetett ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Határozata értelmében, a tőkeköveteléseknek megfelelően, összesen több mint 1300 angol fontnak vagy 16 ezer holland forintnak megfelelő forint jár a jogvita öt felperesének. A döntés szerint a két alperes, a magyar állam és a fővárosi önkormányzat közül az utóbbi tartozik helytállási kötelezettséggel mint Budapest Székesfőváros jogutóda. A bíróság ugyanakkor -- elévülésre hivatkozva -- elutasította a felperesek szelvénykövetelését. Nem tartotta alaposnak az 1927-es aranykötvény kifizetésével kapcsolatos igényt sem, mondván, hogy a már nem létező USA-érmére vonatkozó teljesítés lehetetlenné vált.
Mint azt a Világgazdaság megírta: a székesfővárosi kötvénytulajdonosok két éve fordultak a városházához az értékpapírok kifizetéséért. A fővárosi önkormányzat azonban azzal érvelt, hogy sem köz-, sem magánjogi értelemben nem jogutóda Budapest Székesfővárosnak. Az volt a vélemény, hogy a tartozásokat a magyar államnak kell megfizetnie. Annak álláspontja szerint viszont a kötvényekért a felelősség a kibocsátót terheli. Idővel nőtt a fellépő kötvényesek száma, s a bírósághoz fordultak, nemcsak papírjaik névértékéért, hanem szelvényköveteléssel is éltek. Az alperesek vitatták a követelések jogalapját, az igények elévülésére és elértéktelenedésre is hivatkoztak.
A székesfővárosi kötvényügyben hozott tegnapi ítélet -- akárcsak az egy héttel korábbi, a népszövetségi értékpapírperben született, a magyar államot fizetésre kötelező határozat -- leszögezte, hogy a követelések nem évültek el és elértéktelenedésről sem lehet szó. A bíróság -- a vitás jogutódlás kérdését a jogi személy fogalmából, társadalmi funkciójából levezetve -- rámutatott arra, hogy Budapest Székesfővárosnak ugyanúgy a helyi kormányzás és a főváros területén élők meghatározott igényeinek szolgálata volt a feladata, miként a helyi tanácsnak és jelenleg az önkormányzatnak is.
Megállapította továbbá a bíróság, hogy a kötvénypapír nem tartalmaz olyan kikötést, miszerint a kibocsátó kötelezettségéért a magyar államnak kellene helytállnia.
Bihari László, a városháza jogi ügyosztályának vezetője úgy nyilatkozott: fellebbeznek az ítélet ellen. Ugyanígy tesznek a felperesek is a meg nem ítélt követeléseikért. Jogi képviselőjük, Patay Géza szerint ugyanis a soha ki nem bocsátott szelvények nem évülhetnek el. Az aranydollár alapú kötvényekről szólván elmondta: az arany az értékét megtartja, így ha az érme már nincs is hivatalos forgalomban, nem jelenti azt, hogy az értéke ne élne.