Bizonytalan a mérleg nyelve
Várhatóan 35 milliárd forinttal több lesz a nyugdíj-biztosítási alap idei járulékbevétele a költségvetésben előirányzottnál -- derül ki a Pénzügyminisztérium számításaiból. Ezt a tárca 4,5 százalékos nettó átlagbér-növekedéssel, valamint 4,2 keresettömeg-bővüléssel kalkulálva számította ki. A nyugdíj-biztosítási alapból finanszírozott ellátásokra 42-45 milliárd forintos többletkiadással számol a tárca. A PM prognózisa szerint az így keletkező mintegy 7-10 milliárd forintos éves hiányt a tavalyi évi többletből, a nyugdíjkiadásokra félretett 15 milliárd forintból fedeznék. (E pénzt a letéti számlán különítette el a tárca, de számolni kell még a kiegészítő ellátások emeléséből származó többletkiadással is.) A nyugdíjbiztosító idei költségvetésében az alap mérlegét 1117 milliárd forint bevétellel és ugyanennyi kiadással, nullszaldós egyenleg mellett fogadták el a képviselők.
Más költségvetési szakértők szerint a PM-kalkulációnál nagyobb volumenű lesz az eltérés a tervezettnél. Számítások szerint csak járulékból akár 62-68 milliárd forinttal több pénz gazdagíthatja az alapot. Továbbá azzal is számolni kell, hogy a vártnál nagyobb keresetnövekedéssel együtt nemcsak a járulékbevételekből kerül több pénz a kasszába, de a magánnyugdíjpénztár-tagok is az eredetinél több járulékkal támogatják a pénztárakat. (A tagok béréből levont 8 százalék nyugdíjjárulékból 6 százalék nem az állami nyugdíjalapot, hanem a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számláját gyarapítja.) Ez a járulékrész viszont hiányt termel az állami nyugdíjbüdzsében, amit a központi költségvetésnek kötelező pótolnia. (A nyugdíj-biztosítási alap költségvetése nem lehet deficites.) Így a többlet-járulékbevétel "vonzataként" az államnak is az eredetileg számított 81 milliárd forinthoz képest még mintegy 10-15 milliárd forinttal kell több pénzt a nyugdíjalapba "pumpálni" annak érdekében, hogy az egyenleg nullszaldós maradhasson. Így akár összesen 70-80 milliárd bevételi plusz keletkezhet.
A piaci elemzők a kiadási oldalon több költséggel kalkulálnak, mint a PM által prognosztizált 42-45 milliárd forint. Szerintük ugyanis a nyugdíjalap többletkiadásai elérhetik akár az 50 milliárd forintot is. Emellett a nem a nyudíjalapból finanszírozott ellátásoknál is több lesz a kiadás, 10-12 milliárddal.
Mindezt összeadva a szaldó akár 10-18 milliárd forint körüli szufficitet is mutathat év végén. Ám fontos megjegyezni, hogy a kiadási oldal még több ponton "homályos", s a valós költségeket is meglehetősen nagy bizonytalansággal lehet becsülni. A nyugdíj-biztosítási alap (a nyugdíjak mellett) több olyan ellátást is finanszíroz, amelynek fedezete külső forrásból érkezik. A központi büdzsé több címen is támogatja az alapot: részint az említett magánpénztári járulékkiesés miatt, egyebek mellett fizeti a járulékfizetéssel nem fedezett ellátások kiadásait (gyesben, gyedben részesülők járulékai) és más kiegészítő ellátásokat.
Ezeket a pénzeket változó ütemben utalja a központi büdzsé a biztosító számlájára. A becslést tovább nehezíti, hogy a kormány az idén nemcsak a nyugdíjakat emelte tavasszal "előre" (mivel a makroprognózis módosult), de a nyugdíjszerű, szociális ellátások összegét is növelte. Mivel erre előzetesen nem biztosított fedezetet a tb-büdzsé, így a tárcának azt is tisztáznia kell: az intézkedésnek pontosan milyen költségvetési kihatása lesz, s e többletforrást honnan, milyen előirányzatokból, bevételekből fedezi. Elvileg finanszírozhatja a nyugdíjkasszában "képződött" pluszbevételből is, de fedezheti a pluszkiadásokat a központi büdzsében "megtermelt" többletbevételből is.
