Kicsi a valószínűsége a szankcióknak

Még mindig gyakorinak tekinthetők a közbeszerzési jogszabály mellőzésével lefolytatott beszerzések, különféle egyéni értelmezések alapján vállalt tudatos vagy "csak" spontán, tájékozatlanságra utaló törvénysértések -- állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az 1997 és 2000 között vizsgált önkormányzatok együttvéve 434,5 milliárd forintot használtak fel beruházási, felújítási, dologi kiadásaikra. Ennek azonban alig több mint egyötödét realizálták közbeszerzési eljárásokat követő vállalkozói szerződések keretei között. Az ellenőrzött minisztériumoknál és intézményeiknél ez az arányszám kedvezőbb, de itt is csak az előirányzatok 29,6 százalékát tették ki a saját hatáskörű és központosított közbeszerzések.
Az önkormányzatok dologi és felújítási-felhalmozási kiadásainak összegét tekintve a közbeszerzéssel érintett beszerzés az 1997--2000-ben összesen 28,9, illetve 61,5 milliárd forint volt.
Ez az összes kiadáshoz viszonyítva 9,7, illetve 44,6 százalékot képviselt. Megyénként azonban igen jelentősek a különbségek -- állapítják meg a számvevők --, ezeket azonban nem indokolják az önkormányzatok dologi és felhalmozási kiadásai közötti eltérések. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például az ellenőrzött önkormányzatok összesen 13 milliárd forint dologi kiadásából csupán 0,2 százalékot teljesítettek közbeszerzés keretében. Az átlag alatti a hányad Nógrád (2,5 százalék), Tolna (3,3), Csongrád (3,7) Baranya (4,5), Pest (4,6) megyében is, míg az átlagot meghaladó Szabolcs-Szatmár-Bereg (25,5), Hajdú-Bihar (15,6), valamint Fejér (13,7) megyében.
Az ÁSZ megítélése szerint a hiányosságok elsősorban szemléletbeli problémákra vezethetők vissza. A törvény hatálya alá tartozó szervezetek többnyire még mindig eljárási szabályokat nehezítő, felesleges kötöttséget okozó kötelezettségnek, mintsem a közpénzek -- nyilvános versenyeztetés próbáját kiálló -- takarékos felhasználásának lehetőségét megteremtő eljárásnak tekintik a közbeszerzéseket.
Nem segítette a törvényalkalmazás jelentőségének a felismerését az sem, hogy a közbeszerzési törvény megkerülése -- a közbeszerzések teljes vagy részbeni mellőzése -- esetében nem éreznek olyan mértékű fenyegetettséget, ami a közbeszerzések számának, értékének növelésére, az előírások betartására ösztönözné őket. Különösen az árubeszerzések és szolgáltatások tekintetében nem jár túl nagy kockázattal a közbeszerzési kötelezettség figyelmen kívül hagyása, mivel a költségvetés és a közbeszerzés információs rendszerében nincs nagy valószínűsége -- megfelelő kontrollmechanizmusok hiányában -- a törvénysértések, az indokolatlan szerződésmódosítások felfedésének, és ezért szankciók bekövetkezésének.
A közbeszerzési jogszabály tárgyi hatályának értelmezését, a becsült értékének, egybeszámítási kötelezettségének a meghatározását az elmúlt öt év működési tapasztalata, a törvény módosításai ellenére még mindig több kérdésben bizonytalanság és ebből eredően jogszabálysértés kíséri. A törvény előírásait elsősorban az építési beruházások, rekonstrukciók vállalkozásba adása esetében, többnyire más törvényi előírások késztetésére (címzett és céltámogatás, elkülönített támogatási vagy céljellegű előirányzatok), azok elkerülhetetlen velejárójaként alkalmazzák. Eközben a dologi kiadások közbeszerzési eljárás révén való teljesítése rendkívül alacsony (önkormányzatoknál 9,7, központi költségvetési szerveknél 15,3 százalék).
Az ÁSZ szerint nincs előrelépés a beszerzések éves tervre alapozott becsült értékének összeszámításában, a beszerzések centralizált megvalósításának kezdeményezésében és a központosított közbeszerzéshez való csatlakozásban sem. Változatlanul gondot okoz a beszerzések tárgyáért általában kért, illetve kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatás összegének, a becsült értéknek a meghatározása. Ez a probléma döntően arra vezethető vissza -- vélik a számvevők --, hogy a jogalkalmazók változatlanul a törvény előírásai megkerülésének szándékával értelmezik a jogszabálynak az árubeszerzések, szolgáltatások költségvetési éven belüli egybeszámításának kötelezettségére vonatkozó paragrafusát. Különösen szembetűnő, hogy az önkormányzati tulajdonú kórházaknál a korábbi tapasztalatokkal egyezően kevés közbeszerzési eljárást indítottak.