Működésképtelen önkormányzatok

A magyar helyhatóságok több mint harmada, mintegy 1200 igényelt összesen 20 milliárd forintnyi kiegészítő állami támogatást az idei év első ütemében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok keretéből -- értesült a Világgazdaság. Ebben az évben 10,5 milliárd forintos a keret, amely a forráshiányos önkormányzatok működőképességének fenntartására szolgál.
A pénzügyi és a belügyi tárca megkezdte az igények felülvizsgálatát. Bár minden évben egyre többen, milliárdokkal növekvő összegű támogatást kérnek, mint amennyire a törvény szerint jogosultak, az valószínűsíthető, hogy a korábbiakhoz hasonlóan az idén sem lesz elég az eredetileg tervezett 10,5 milliárd. Tavaly az első ütemben 1171 önkormányzat kért 16,8 milliárd forintot. A felülvizsgálat során 1070 helyhatóság összesen 11 milliárdos igénye bizonyult megalapozottnak, bár a kormányzat egész évre 9,6 milliárdot szánt.
Ősszel, a második támogatási fordulóval együtt 12,4 milliárdra nőtt az a kiegészítő állami forrás, amelyet jogosan kértek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések. Mindez jelzi, a korábbi kormányzati várakozások ellenére az idén sem csökken a forráshiányos önkormányzatok száma, illetve a támogatásukhoz szükséges összeg.
A törvény szerint az önkormányzatok normatív módon kapják az állami hozzájárulást. A rendszer nem tudja kezelni a különbségeket, így a helyhatóságok egy részénél -- elsősorban a kistelepüléseken és a megyei önkormányzatoknál -- a normatívák, illetve a saját bevételek a működőképesség fenntartásához sem elegendőek. Ha a helyhatóságok többet kérnek a költségvetésben tervezettnél, a pénz kifizetéséhez a korábban lemondott önkormányzati támogatásokból szoktak átcsoportosítani. Eddig csak egyszer, 1996-ban fordult elő, hogy a rendelkezésre álló keret még így sem volt elegendő, és a központi büdzsét is módosítani kellett.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések rendkívül magas száma jelzi, hogy az önkormányzati szféra finanszírozásában alapvető változtatásokra van szükség -- modta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Zongor Gábor szerint a jelenlegi finanszírozási rendszerben is jobb helyzetben lehetnének az önkormányzatok, ha a gazdasági fejlődés ütemének megfelelően részesülnének a központi forrásokból. A mostani állapot szerint azonban a helyhatóságok harmada teljes egészében a központi költségvetéstől függ, ami az önkormányzati autonómiát is veszélyezteti -- fejtette ki a főtitkár.
A forráshiányos önkormányzatok támogatásának feltételeit évről évre szigorítják, ennek ellenére nem meglepő, hogy mégsem csökken a jogosan igénylők száma -- jelentette ki lapunknak Nádor Rudolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint rámutatott: a helyhatóságok dologi kiadásainak keretét egyáltalán nem emelte a központi költségvetés már harmadik éve, eközben az infláció minden esztendőben messze a prognosztizált 6 százalék fölött volt. A kiegészítő működési támogatásra szoruló önkormányzatok 1200-as száma egyben azt is jelenti, hogy a helyhatóságok több mint harmadának fejlesztésekre egyáltalán nincsenek forrásai -- mutatott rá.
A PM és a BM közös javaslata júliusban kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé. Ezután hozza meg végső döntését a két miniszter.