Szorgos skandinávok, felzárkózó franciák

Svédország,Finnország és Dánia áll az élen az Európai Unió belső piaci direktíváinak átvételében, amely néhány aggasztó jelenség ellenére is javuló irányzatot mutat -- derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett felméréséből.
A belső piaci "eredményjelző tábla" szerint pillanatnyilag csak a három skandináv ország teljesíti azt -- a márciusi stockholmi EU-csúcson kitűzött -- célt, amely szerint a tagországoknak jövő márciusra a vonatkozó direktívák 98,5 százalékát át kell ültetniük nemzeti törvényhozásukba. A legnagyobb elmaradást Nagy-Britannia és Ausztria mutatja, amelyek hátraléka már amúgy is a legnagyobb volt, és a mostani adatok szerint tovább nő.
Az Európai Bizottság évente kétszer tesz közzé belső piaci eredménykimutatást. Ez egyrészt a tagországok és a közvélemény tájékoztatására szolgál, másrészt -- rangsor felállításával, a jól és rosszul teljesítő tagországok megnevezésével -- szándékoltan egyfajta nyomásgyakorlási eszközként működik -- emlékeztet az MTI.
A tavaly novemberben kiadott legutóbbi felmérés óta összességében javult az uniós rendeletek átültetésének mértéke, közösségi szinten a lemaradás 3-ról 2,5 százalékra csökkent. Ez is jelentős arány azonban, mivel a vizsgált időszakban igen sok, 600-800 irányelv végrehajtása esedékes.
Az elmúlt fél évben az "osztályelső" Svédország mellett Portugália és Luxemburg csökkentette a legnagyobb mértékben lemaradását, Görög-, Francia-, Német-, Írországnak, Nagy-Britanniának és Ausztriának azonban jelenlegi teljesítménye alapján nincs esélye arra, hogy tartsa a jövő márciusi határidőt. Görögországnak például 114, Franciaországnak 92 rendeletet kellene átültetnie addigra nemzeti törvényhozásába ahhoz, hogy teljesen ledolgozza hátralékát.
Maga a határidő túllépése közvetlenül nem jár szankciókkal, az egyes rendeletek meghatározott időre történő végrehajtásának elmulasztása azonban igen. Az eredménytábla áttekintést ad a belpiaci szabályok megsértése miatt folyamatban lévő szabálysértési eljárásokról is, amelyek száma 7 százalékkal nőtt tavaly november óta, s jelenleg 1800 körül van.
Az ilyen ügyek intézése ugyanakkor roppant időigényes, az esetek 80 százalékában az Európai Bíróság csak a kereset beadásától számított három-négy év múlva hozza meg döntését. A tagországoknak ezért elsősorban az ilyen eljárások elkerülésére kell törekedniük, vagy ennek híján legalábbis a jogi procedúrák lerövidítésére -- hangsúlyozzák a bizottság illetékesei.
Az unió egységes belső piaca -- pontosabban annak hatékony működése -- kulcsfontosságú annak a tavaly kitűzött stratégiai célnak az eléréséhez, amely szerint az évtized végére az EU-nak a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. A mostani eredménytábla szerint azonban a belpiac továbbra is meglehetősen töredezett: az elfogadott irányelvek több mint 11 százalékát nem ültették még át valamennyi tagországban, s ez az arány nem sokat változott az utóbbi két év alatt. A legnagyobb hátralékok a közlekedésre és a közbeszerzésre vonatkozó jogi szabályozásban halmozódtak fel.