Alkotmányellenes járműelkobzás

Perek sorát indította el a jövedéki törvény azon rendelkezése, hogy a vámosok elkobozhatják a járművet, ha az ellenőrzésnél kiderül, hogy a gépkocsivezető nem tud elszámolni a szállított jövedéki termékekkel -- tudtuk meg Miskei Lászlótól, a VPOP jogi főosztályvezetőjétől. Ám az eljáró bíróságok a pereket alkotmányos aggályok miatt számos esetben felfüggesztették. Az Alkotmánybíróság döntéséig a tulajdonos nem kaphatja vissza gépkocsiját, a vámhatóságnak kell gondoskodnia a jármű tárolásáról, műszaki állapotának megőrzéséről.
A főosztályvezető szerint szintén sok per származott abból, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítéséhez becsatolt számlák nem szerepeltek az eladó nyilvántartásában. Ezekben az esetekben kivétel nélkül a vevőt bírságolták meg, azt vélelmezve, hogy a számla hamis.
Nem mentesültek azok a sofőrök sem a bírság alól, akiknél kiderült, hogy a kamion rakománya közé cigaretta volt elrejtve. Hiába védekezik ilyenkor a gépkocsivezető, hogy nem tudott a dologról, a törvény szerint a jövedéki termék birtoklása, szállítása megvalósult, s a sofőr kötelessége lett volna, hogy a tényleges rakományt összevesse a fuvarokmányokkal.
Sok importőr cég próbál a vámtarifaszámmal bűvészkedni; az okmányokban alacsonyabb vámtételű termékként szerepelteti a behozott árut, s csak a későbbi vámlaborvizsgálatokon derül ki a turpisság. Most éppen egy fűszerimportőr cég keveredett vitába a vámhatósággal, s a bíróságra vár a döntés, hogy az adott rakomány fűszer volt-e, vagy fűszerkeverék. Az egyiknek tíz százalék alatti, a másiknak 20 fölötti a vámtétele.
Mint azt Miskei László elmondta, az év első felében több mint félezer közigazgatási per volt folyamatban a vámosok ellen, ezek értéke csaknem elérte a tízmilliárd forintot. Az újonnan indult ügyek perértékének nagyobbik hányadát teszik ki a jövedéki visszaélések. Egyébként csökken a perek száma -- évről évre 150-200-zal --, sőt a perérték is, ám ez utóbbit "megdobhatja" egy-egy kimagaslóan nagy értékű ügy. Ilyen volt például tavaly a Kordax-per, mely miatt az átlagos évi 7-10 milliárdos érték 22 milliárdra ugrott. Egyre inkább érezteti a hatását -- tette hozzá --, hogy az ügyfelek zöme szakembereket, vámügynökségeket alkalmaz vámügyei intézésére, így többnyire jól értelmezik a jogszabályok előírásait. Általában nincs is gyökeres eltérés a peres felek álláspontja között, inkább a "finomságokban" van nézetkülönbség -- fogalmazott a szakember.
A korábbiaknál kevesebb peres ügyben veszített a vám- és pénzügyőrség az év első felében: 307 lezárt ügy közül 60 esetben nyert a másik fél. Ez az arány a 20 százalékot sem éri el, ugyanakkor korábban az esetek egynegyedében volt kénytelen vesztesként elhagyni a tárgyalótermet a vámhatóság képviselője -- mondta Miskei László.