Közbeszerzési toplista
A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai szerint az első fél évben 1892 közbeszerzési eljárás fejeződött be, ebből 230 (12 százalék) volt eredménytelen. Tunyogi László ügyvezető igazgató tegnapi tájékoztatóján felhívta a figyelmet arra: ügyeskedésre ad lehetőséget, hogy az eredménytelennek minősített nyílt eljárást követően tárgyalásos indítható. Ez nem szolgálja a korrupció visszaszorítását.
Az eredményes és számszerűsíthető pályázatokban átlagosan 164 millió forintról döntöttek a vizsgált időszakban. Ajánlatot 706 szervezet kért, átlagosan 2,68-at, illetve 368 millió forint értékben.
A legtöbb ajánlatot, 41-et a BKV Rt. tette, a toplista második helyén 31-gyel a Honvédelmi Minisztérium áll, tőle eggyel lemaradva harmadik a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI). Az első tíz leggyakoribb ajánlatkérő indította az első félévi tenderek 12,9 százalékát.
Az ajánlatkérések értékét nézve a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) került az élre az első fél évben kiírt tendereinek 13 milliárdot meghaladó összértékével. Második a BKV, szintén több mint 13 milliárddal, harmadik pedig 7,88 milliárddal a monori önkormányzat. Ez utóbbi négy társult településsel együtt épített szennyvíztisztító telepet és csatornahálózatot. Ezen pályázat megnyerésével a debreceni székhelyű Infra-Start Kft. (közel 7,9 milliárddal) második a győztes tenderek érték szerinti toplistáján. Csupán a mintegy 8,2 milliárdért 76 hannoveri villamost szállító német Ferrostal AG előzi meg. Harmadik az Alterra Építőipari Kft., a Happy End Kft. mintegy négymilliárddal a hetedik. A tízes listán szereplők myerték meg az első félévi 260 milliárdot meghaladó összközbeszerzés 19,2 százalékát.
Tunyogi László nyomasztóan alacsonynak nevezte a közbeszerzéseken keresztül elköltött közpénzek arányát. Elmondta, hogy Magyarországon a költségvetési pénzek körülbelül felét teszik ki a GDP-nek, ez utóbbinak azonban legfeljebb öt százalékát költik el közbeszerzési eljárás során. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban a GDP 30-40 százalékával gazdálkodnak a költségvetési intézmények, ugyanakkor a közbeszerzések a GDP minimum 10 százalékát teszik ki. Szerinte meg kellene vizsgálni a központi költségvetési szervek gazdálkodásában, mennyit költenek el közbeszerzéseken kívül, és azt milyen technikával teszik.
