Növekvő deficitek az eurózónában
Több tagország -- köztük Nagy-Britannia, Svédország és Dánia -- határozottan ellenzi az uniós adó bevezetését. Tovább nehezíti Didier Reynders belga pénzügyminiszter dolgát, hogy a Reuters szerint még a kérdés megvitatását nem ellenző francia kollégája, Laurent Fabius is úgy fogalmazott a miniszteri találkozón: Párizsban nem tapasztalható különösebb lelkesedés az ötlettel kapcsolatban.
A brüsszeli tanácskozáson így nem is ez a kérdés, hanem az EU-tagországok lassuló gazdasági növekedése és ennek következtében romló fiskális helyzete volt a figyelem homlokterében. Valamennyi tagország hitet tett a szigorú költségvetési politika mellett, és -- Pedro Solbes, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szerint megnyugtató módon -- kötelezettséget vállaltak arra: 2003-ig kiegyensúlyozzák büdzséjüket.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy az idén még (a tavalyi 0,7 százalék után) az eurózóna tagországai bizottsági számítás szerint összesen 0,8 százalékos GDP-arányos deficittel lesznek kénytelenek szembenézni. Előreláthatólag azonban egyetlen tagország sem lépi túl a 3 százalékos küszöböt, ami felett bírságra számíthatnának.
Különösen aggasztó Németország helyzete: Brüsszel szerint az idei GDP-arányos deficit a célul tűzött 1,5 százaléknál is magasabb, legalább 1,7 százalékos lehet. Franciaország esetében ez a mutató a tavalyi 1,3 után 1,5 százalékra nőhet -- írja a Bloomberg. Ennek dacára egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy az EU -- Írország tavaszi "leteremtéséhez" hasonlóan -- ezen országok ellen is fel kívánna lépni.
A tavalyi 3,4 százalékos GDP-bővülés után az eurózóna az idén mindössze 2-2,5 százalék körüli növekedésre számíthat. Elemzők szerint az EU kormányai rövid távon nem sokat tehetnek a fiskális helyzetük szempontjából is alapvető növekedés meglódításáért. A gazdaság deregulációját célzó programok csak hosszabb távon fejthetik ki jótékony hatásukat -- feltéve, hogy egyáltalán megvalósulnak, hiszen a minap például zátonyra futott a vállalatfelvásárlások egységes szabályozását célzó uniós előterjesztés, Franciaország pedig makacsul blokkolja az energiapiacok liberalizációját.


