BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ösztönöznék, de nem társulnak

Az állam egyre nagyobb mértékben ösztönzi az önkormányzatok közös feladatellátását, ennek ellenére nincs áttörés sem a társulások, sem a körjegyzőségek alakulásában. A belügyi és az oktatási tárca a települések közötti együttműködési hajlandóság erősödését reméli a pénzügyi ösztönzőktől. Erre az önkormányzatok nem kényszeríthetők.

A jelenleginél sokkal több körjegyzőséget kellene létrehozni, de erre adminisztratív eszközökkel a legkisebb települések sem kényszeríthetők -- ismertette a Világgazdasággal a Belügyminisztérium (BM) szakmai álláspontját Kara Pál, a tárca helyettes államtitkára. Az Oktatási Minisztérium (OM) a gazdasági érvek mellett elsősorban szakmai okok miatt tartja fontosnak, hogy a kistelepülések a közoktatási feladatokat társulásban lássák el -- jelentette ki lapunknak Sió László, az oktatási miniszter kabinetfőnöke. Mint ismert, az Állami Számvevőszék a közelmúltban szóvá tette, hogy társulásokkal ésszerűsíteni lehetne az önkormányzati gazdálkodást.
Az együttműködési hajlandóság erősítése érdekében az állami költségvetés 1997 óta egyre nagyobb összegekkel támogatja a társulásokat. A statisztikák szerint 1991-ben 529 körjegyzőség működött, ez 1997-re 492-re csökkent, majd 1998-től ismét emelkedő tendenciát mutat. Ebben az évben 977 önkormányzat működtet összesen 580 körjegyzőséget.
Tavaly 535 társult fenntartásban működő oktatási intézményt tartottak számon. Ebből 199 volt általános iskola, 148 óvoda, 1 szakiskola 3 középfokú és 148 többcélú intézmény. Általában 3-5 önkormányzat társul közös intézmények fenntartására, de előfordul 17 tagú társulás is. A 120 ezer forintos oktatási alapnormatíva mellett az idén gyerekenként 20 ezer forint támogatást kapnak a társulásban működő iskolák. Ehhez hozzáadódik a differenciált kistelepülési támogatás, ami egyrészt a község nagyságától függ, másrészt attól, hogy alsó vagy felső tagozatról van-e szó.
Az ország mintegy 3200 települése közül 1700-ban az ott lakók száma nem éri el az ezret. Ezen belül 900 olyan község van, ahol ötszázan sem élnek. Az 1990 előtti közös tanácsokban szerzett rossz tapasztalatok miatt (mindig a székhely fejlődött leginkább) a települések elemi igénye volt az önállóság, ez azonban a közszolgáltatási rendszerek szétaprózódását is magával hozta. Különösen szembetűnő ez a közoktatásban, az igazgatásban és a településüzemeltetésben.
A kistelepüléseken egyrészt az alacsony lakosságszám miatt nem gazdaságos önálló polgármesteri hivatal, vagy iskola fenntartása, másrészt az önkormányzatoknak nincs annyit pénze, hogy képzett szakembereket tudjanak megfizetni. Így hátrányba kerülnek a gyerekek, akik nem részesülnek megfelelő színvonalú oktatásban, s a helybéliek ügyeit intéző igazgatási szakemberek sem állnak a helyzet magaslatán.
Még mindig vannak olyan települések is, ahol a lakosság száma a kétszázat sem éri el, az önkormányzat mégis saját polgármesteri hivatalt tart fennt -- példálózott Kara Pál. Szerinte lehetnek speciális esetek, például üdőlőtelepeken, ahol télen néhány százan, nyáron viszont több tízezren élnek. Az esetek döntő többségében azonban a kistelepüléseken indokolatlan a saját hivatal, s a tapasztalatok szerint ezek szakmai színvonala sem megfelelő. A körjegyzőséggel az önkormányzat nem veszti el önállóságát, hiszen a választott képviselő-testület megmarad. Az önkormányzati törvény azonban a legkisebb településeknek is biztosítja a teljes önállóságot, így csak pénzügyi támogatásokkal ösztönözhető az együttműködés.
Az 1990 után nagy önállósodási hullám során még az is előfordult, hogy falvak 6-8 gyereknek építettek iskolát. Ezeket természetesen nem tudták fenntartani -- fejtette ki Sió László. A szakemberek szerint a 200-300 tanulót oktató iskolák színvonala lehet megfelelő, itt biztosítható a megfelelő szakmai háttér -- mondta. A települések közötti együttműködésben egyrészt áttörést jelentett a fenntartói társulásokról szóló, 1997-ben életbe lépett törvény -- véli a kabinetfőnök. Másrészt ösztönző hatású lehet az idei évtől hatályos finanszírozási rend. Ez azt a megoldást támogatja, hogy az alsó tagozat maradjon a településen, a felső tagozat fenntartására azonban társuljanak a települések. A tapasztalatok szerint így egyrészt az oktatás színvonala, másrészt a települések közötti együttműködés is javulhat. Továbbra sem cél azonban a társulások számának növelése pusztán gazdasági vagy számszaki meggondolásokból, mivel az nem eredményez minőségi változást az oktatásban -- mutatott rá Sió László.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.