Ösztönöznék, de nem társulnak
A jelenleginél sokkal több körjegyzőséget kellene létrehozni, de erre adminisztratív eszközökkel a legkisebb települések sem kényszeríthetők -- ismertette a Világgazdasággal a Belügyminisztérium (BM) szakmai álláspontját Kara Pál, a tárca helyettes államtitkára. Az Oktatási Minisztérium (OM) a gazdasági érvek mellett elsősorban szakmai okok miatt tartja fontosnak, hogy a kistelepülések a közoktatási feladatokat társulásban lássák el -- jelentette ki lapunknak Sió László, az oktatási miniszter kabinetfőnöke. Mint ismert, az Állami Számvevőszék a közelmúltban szóvá tette, hogy társulásokkal ésszerűsíteni lehetne az önkormányzati gazdálkodást.
Az együttműködési hajlandóság erősítése érdekében az állami költségvetés 1997 óta egyre nagyobb összegekkel támogatja a társulásokat. A statisztikák szerint 1991-ben 529 körjegyzőség működött, ez 1997-re 492-re csökkent, majd 1998-től ismét emelkedő tendenciát mutat. Ebben az évben 977 önkormányzat működtet összesen 580 körjegyzőséget.
Tavaly 535 társult fenntartásban működő oktatási intézményt tartottak számon. Ebből 199 volt általános iskola, 148 óvoda, 1 szakiskola 3 középfokú és 148 többcélú intézmény. Általában 3-5 önkormányzat társul közös intézmények fenntartására, de előfordul 17 tagú társulás is. A 120 ezer forintos oktatási alapnormatíva mellett az idén gyerekenként 20 ezer forint támogatást kapnak a társulásban működő iskolák. Ehhez hozzáadódik a differenciált kistelepülési támogatás, ami egyrészt a község nagyságától függ, másrészt attól, hogy alsó vagy felső tagozatról van-e szó.
Az ország mintegy 3200 települése közül 1700-ban az ott lakók száma nem éri el az ezret. Ezen belül 900 olyan község van, ahol ötszázan sem élnek. Az 1990 előtti közös tanácsokban szerzett rossz tapasztalatok miatt (mindig a székhely fejlődött leginkább) a települések elemi igénye volt az önállóság, ez azonban a közszolgáltatási rendszerek szétaprózódását is magával hozta. Különösen szembetűnő ez a közoktatásban, az igazgatásban és a településüzemeltetésben.
A kistelepüléseken egyrészt az alacsony lakosságszám miatt nem gazdaságos önálló polgármesteri hivatal, vagy iskola fenntartása, másrészt az önkormányzatoknak nincs annyit pénze, hogy képzett szakembereket tudjanak megfizetni. Így hátrányba kerülnek a gyerekek, akik nem részesülnek megfelelő színvonalú oktatásban, s a helybéliek ügyeit intéző igazgatási szakemberek sem állnak a helyzet magaslatán.
Még mindig vannak olyan települések is, ahol a lakosság száma a kétszázat sem éri el, az önkormányzat mégis saját polgármesteri hivatalt tart fennt -- példálózott Kara Pál. Szerinte lehetnek speciális esetek, például üdőlőtelepeken, ahol télen néhány százan, nyáron viszont több tízezren élnek. Az esetek döntő többségében azonban a kistelepüléseken indokolatlan a saját hivatal, s a tapasztalatok szerint ezek szakmai színvonala sem megfelelő. A körjegyzőséggel az önkormányzat nem veszti el önállóságát, hiszen a választott képviselő-testület megmarad. Az önkormányzati törvény azonban a legkisebb településeknek is biztosítja a teljes önállóságot, így csak pénzügyi támogatásokkal ösztönözhető az együttműködés.
Az 1990 után nagy önállósodási hullám során még az is előfordult, hogy falvak 6-8 gyereknek építettek iskolát. Ezeket természetesen nem tudták fenntartani -- fejtette ki Sió László. A szakemberek szerint a 200-300 tanulót oktató iskolák színvonala lehet megfelelő, itt biztosítható a megfelelő szakmai háttér -- mondta. A települések közötti együttműködésben egyrészt áttörést jelentett a fenntartói társulásokról szóló, 1997-ben életbe lépett törvény -- véli a kabinetfőnök. Másrészt ösztönző hatású lehet az idei évtől hatályos finanszírozási rend. Ez azt a megoldást támogatja, hogy az alsó tagozat maradjon a településen, a felső tagozat fenntartására azonban társuljanak a települések. A tapasztalatok szerint így egyrészt az oktatás színvonala, másrészt a települések közötti együttműködés is javulhat. Továbbra sem cél azonban a társulások számának növelése pusztán gazdasági vagy számszaki meggondolásokból, mivel az nem eredményez minőségi változást az oktatásban -- mutatott rá Sió László.
