A közösségi kasszába fizetendő vámok, agrárlefölözések, továbbá forgalmiadó- és GNP-hányad Csehország esetében évente mintegy 26,6 milliárd koronát tesz majd ki. A mezőgazdasági támogatások és a strukturális alapok révén ezzel szemben 96,4 milliárd korona uniós forrásra számít az ország -- ismertette a tanulmány következtetéseit Lenka Filipkova, a pénzügyi tárca illetékese.
Ez évente közel 70 milliárd korona nettó bevételt jelentene Prága számára, ami nagyságrenddel meghaladja az előcsatlakozási alapok jelenlegi, 5,8 milliárdos éves összegét -- írja a Bloomberg. A számítások során a cseh szakemberek figyelembe vették a közösségi költségvetés szerkezetének előre látható változásait: a vámok, agrárlefölözések és forgalmi adóhányad tervezett csökkentését, illetve a GNP-arányos befizetések emelését.
A tagjelölt országok majdani költségvetési pozícióinak megítélését azonban számtalan tényező nehezíti. A legfontosabb, hogy egyelőre bizonytalan az agrár- és regionális támogatások jövőbeni elosztásának rendje. Emiatt kérdéses, hogy a most közzétett cseh számítások mennyiben esnek egybe a majdani tényleges helyzettel.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a leggazdagabb tagjelölt ország, Szlovénia akár már a jelenlegi feltételek mellett is nettó befizetőként csatlakozhatna az unióhoz (VG, 2001. július 4., 2. oldal). Ez nem kis részben az ország regionális felosztásától függ majd -- hangoztatja Janez Drnovsek kormányfő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.