Uniós fazonra szabott adórendszer

A múlt héten hirdették ki a pénzügyi törvényeket módosító csomagot, amelyben egy újabb adófajta bevezetését is megszavazta a parlament. Igaz, a fejlesztési adó a vállalkozások életét csak az európai uniós csatlakozást követően érinti, s többlettehertől sem kell tartaniuk, hiszen valójában ennek segítségével élhetnek tovább a régi, beruházási adókedvezmények. Bevezetésére azért volt szükség, hogy a magyar adórendszert minél inkább a "közösségi fazonra" szabják a jogalkotók. A korábbi, zöldmezős beruházási kedvezményeket a csatlakozásig meg kell szüntetni, mivel az unió szerint azok az országok, ahol így csalogatják a nagybefektetőket, adóparadicsomnak számítanak. Annak érdekében, hogy a cégek beruházási kedve megmaradjon, Magyarország közösségi betagozódása után a régi kedvezmények helyét újakkal váltja fel.
Azok a vállalkozások, amelyek 5, illetve 10 milliárd forint értékű beruházást hajtanak végre, a csatlakozást követően fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény mértéke a fizetendő adó 70, illetve 100 százaléka lehet. A jelenlegi ilyen típusú beruházási kedvezményhez képest újdonság, hogy az igényeket egyedileg bírálják el, ennek előírásait a kormány rendeletben szabályozza. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő, valamint az ezutáni négy teljes adóévben igényelhető. Érvényesíteni azon beruházás után lehet, amely új létesítmény létrehozását, bővítését, termék, vagy termelési eljárás változását eredményezi. Csak az a vállalkozás kapja meg az adókedvezményt, amelyik 10 milliárd értékű beruházás esetén 500 fővel, 5 milliárdos fejlesztésnél 300 fővel növeli az alkalmazotti létszámot. A kedvezmény akkor is kapható, ha ez a feltétel ugyan nem teljesül, de a mikro- és kisvállalkozók beszállítói aránya eléri az 50 százalékot. Ez közvetett formában a kisvállalkozói beszállítói kör előbbre jutását is segítheti.
A törvény azt is előírja, hogy a beruházási érték legalább 50 százaléka erejéig teljesen új létesítménynek kell megszületnie, illetve, hogy a felújítás mértéke nem haladhatja meg a beruházási érték 20 százalékát. Ha a vállalkozás elmaradott térségben hajtja végre az invesztíciót, a fejlesztés aránya elérheti az 50 százalékot is.
Az általános feltételek mellett további megszorítások szerepelnek a múlt héten közzétett jogszabályban, a visszaéléseket elkerülendő. Egyes érzékeny ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban ugyanis külön egyéb feltételeknek is eleget kell tenni az adókedvezmény érvényesítéséhez.
A jelenlegi adórendszert is érintik egyébként a pénzügyi törvények módosításai. Az idén januárig visszamenőleges hatállyal a pénzügyi lízingre is kiterjed a beruházási hitel kamata után járó kedvezmény. A kamatkedvezmény mértéke a lízing esetében is a hitel kamatának 40 százaléka. Ma ez a legelterjedtebb finanszírozási forma.