Holnap tárgyalja a kormány azt az előterjesztést, amelynek elkészítéséről az árfolyamsáv szélesítése nyomán végbement forinterősödési folyamat első jelei után döntöttek. A Gazdasági Minisztérium, továbbá a pénzügyi, a külügyi és az agrártárca, valamint több állami tulajdonú intézmény, mint az Eximbank és a Mehib vett részt az előterjesztés elkészítésében. A dokumentum nem elsősorban kompenzációs formákat kíván meghatározni a forinterősödés miatt kárt szenvedett exportőrök számára, hanem általában véve a szektor felzárkóztatását tartja szem előtt. Legalábbis így fogalmazott lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó, a munkában részt vevő szakértő.
Egy bizonyos: a kormány keze meg van kötve. Mint ahogy azt a Pénzügyminisztérium a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) egy korábbi levelében írta: az elfogadott kétéves költségvetés módosítása az árfolyamrendszer változtatása miatt jelen pillanatban nem indokolt. A kétéves költségvetés nem tartalmaz olyan előirányzatot, amely a magyar export ösztönzését az egyes gazdasági szereplők árfolyamveszteségének költségvetés általi átvállalásával oldaná meg -- fogalmaz a levél. Nincs lehetőség továbbá a törvénytől eltérő módon adó- és térségfejlesztési kedvezményekkel sem ösztönözni az exportot, miként arra sem nyílik mód, hogy az adózásban aszerint tegyenek megkülönböztetést, hogy valamelyik vállalkozás belföldi felhasználásra, illetve exportra termel. A Pénzügyminisztérium levele arra is emlékeztet, hogy jövő januárban lép hatályba az a rendelkezés, amely általában véve is megtiltja állami támogatások nyújtását. A tilalom alóli mentesítéseket tartalmazó kormányrendelet -- összhangban az EU közösségi jogszabályaival -- sem ad lehetőséget exporttevékenység állami forrásból történő támogatására; így a feldolgozó- és a gépipar állami dotálására sem nyílik mód.
Ugyanakkor az árfolyamsáv-szélesítés komoly károkat okozott az exportőröknek, amit a kormány is beismert. Matolcsy György gazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint az exportőr cégek 10-15 százalékát, 3-4 milliárd dollárnyi kivitelt érint rendkívül hátrányosan az intézkedés. A GM felkérésére készült több felmérés is egyértelművé tette, az exportáló és az idegenforgalmi cégek szenvedik meg a leginkább a lépést.
Habár a munkában részt vevők részleteket nem kívántak elárulni az előterjesztésről, korábban lapunk megtudta, olyan lépésekről lehet szó, mint például az Eximbank vagy a Mehib speciális konstrukciói. Az Eximbank például elsősorban az olcsóbb forráshoz jutást segítheti elő éven túli kamatkiegészítéses konstrukciójával, a Mehib pedig árfolyam-biztosítás bevezetését helyezte kilátásba.
Az előterjesztést kidolgozó szakértők több tárgyalást tartottak a leginkább érintettek, az exportőrök képviselőivel. Ezeken a konzultációkon számos ötlet felmerült, kezdve egyfajta intervenciós alap létrehozásától kedvezményes exporthiteleken át a piaci támogatások bevezetéséig.