Ásványkincs-megállapodás: megérkeztek az első amerikai milliók Ukrajnába
Ukrajna a világ egyik leggazdagabb országának számít nyersanyagkincsekben. Mindezek stratégiai jelentőségűek a modern ipar, az akkumulátorgyártás és a védelmi technológiák szempontjából. Mégis, az elmúlt három évtizedben az ország gyakorlatilag képtelen volt érdemben kiaknázni e lehetőségeket. Az ok: bürokrácia, jogbizonytalanság és végeláthatatlan bírósági perek, amelyek rendre megakasztották a nagy ívű terveket. Ebben a kontextusban számít áttörésnek a 2025 májusában aláírt ukrán–amerikai ásványkincs-megállapodás, amely közös befektetési alapot hozott létre a stratégiai ásványkincsek, az energetika és az infrastruktúra fejlesztésére.
Az alap paritásos alapon működik: az Egyesült Államok és Ukrajna egyaránt 75-75 millió dollárt tesz bele indulásként. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) már átutalta az első 75 millió dollárt. A kormányzat diadaljelentésként harangozta be a fejleményt.
Szeptemberben amerikai delegációk látogatták meg Kirovohrad és a Zsitomir megye több lelőhelyét, köztük a hírhedt Dobrát, amelyet az utóbbi években a lítium szent gráljaként emlegetnek. A projektben állítólag részt vehet a TechMet nevű vállalat is, amelynek részvényese az amerikai kormány és a milliárdos Ronald Lauder. Kszenyija Orincsak, az Ukrán Bányászati Szövetség ügyvezető igazgatója a helyzetet jelképes fordulópontként értékelte:
Az amerikai fél 75 millió dolláros első befizetése azt mutatja, hogy az együttműködés a deklarációk szintjéről a tényleges megvalósítás szintjére lépett
– mondta. „Fontos azonban látni, hogy ez nem egy konkrét bányászati projekt finanszírozása, hanem egy tőkealap, amelyből később több stratégiai ágazat is pénzhez juthat” – tette hozzá.
Az alap tehát inkább pénzügyi keret, mint konkrét beruházás. Az igazi kérdés itt az, hogy sikerül-e áthidalni azokat a strukturális akadályokat, amelyek eddig rendre megakadályozták a külföldi tőke tartós megjelenését.
Makacs akadályok az ásványkincs-megállapodás végrehajtása előtt
Mihajlo Zsernov, a Critical Metals független igazgatója – a cég ukrajnai leányvállalata, a European Lithium Ukraine közvetlen érintett a lítiumpiacon – szintén üdvözölte az egyezményt.
Ez a partnerség újraindíthatja Ukrajna bányászati szektorát. De ehhez még sok házi feladat vár az államra: a jogi szabályozás következetessé tétele, a licencviták lezárása és a befektetői bizalom megerősítése elengedhetetlen
– vélekedett az amerikai–ausztrál vállalat vezetője.
A legjobb példa erre éppen a Dobra-lelőhely. Itt 2018 óta tart a pereskedés az állam és a bányászati engedélyt birtokló cégek között. A bíróságok ellentmondásos ítéletei, a folyamatos tulajdonosváltások és a kormányzati szabálymódosítások következtében máig nincs tényleges kitermelés.
Most ugyan újra kiírták a pályázatot a lelőhely hasznosítására, de a korábbi jogosultak – köztük a Critical Metals – már jelezték, hogy jogi úton készülnek megvédeni érdekeiket. „Ha egy lelőhelyet kétévente újra meghirdetnek, miközben a tulajdonjog vitatott, az elriasztja a befektetőket. A nemzetközi cégek világos, átlátható kereteket várnak, nem pedig végtelen jogvitákat” – jegyezte meg egy neve elhallgatását kérő ukrán iparági szakértő.
Nyersanyagból geopolitikai eszköz
Nem véletlen, hogy Washington stratégiai jelentőséget tulajdonít az ukrán ásványkincseknek. A
- lítium,
- a titán és
- a ritkaföldfémek
a zöldenergia-átmenet és a hadiipar nélkülözhetetlen alapanyagai. Az Egyesült Államok számára az ezekhez való hozzáférés csökkentheti a függést Kínától.
A TechMet részvétele is ebbe illeszkedik: a cégben a DFC közvetlen tulajdonos, így
minden befektetés geopolitikai üzenet.
Az sem véletlen, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője nyíltan méltatta Ronald Laudert, és „nagyon fontosnak” nevezte a projektet. Ez azonban sokakban azt a benyomást kelti, hogy a tender akár „testre szabott” is lehet, ahogyan az ukrán gazdaságpolitikai múltban nemegyszer előfordult.
Orincsák viszont hangsúlyozza: „a közös alap paritásos irányítása – három ukrán és három amerikai képviselő – garantálja az egyenlő feltételeket. A finanszírozási kritériumok világosak: stratégiai jelentőség, átlátható tulajdonosi szerkezet, munkahelyteremtés és társfinanszírozási képesség. Nincs olyan kikötés, amely eleve kizárná a hazai cégeket.”
Papíron gazdag, valójában szegény
Az ukrán állam szeptemberben egy másik látványos lépést is tett: közzétette a kritikus nyersanyagok verifikációs jelentését, amely a szovjet időkből származó adatokat aktualizálta nemzetközi standardok szerint. Oleh Hocinec, az Állami Geológiai Szolgálat vezetője szerint ez „az átláthatóság és a befektetői bizalom erősítését” szolgálja.
Csakhogy a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az archív adatok gyakran pontatlanok, a komoly befektetők úgyis új kutatásokat végeznek majd.
A szovjet geológiai örökséget nem szabad alábecsülni, de önmagában nem elég
– mondta Kszenyija Orincsak.
Mihajlo Zsernov is hasonló véleményen van, szerinte „az információs nyitottság hasznos, de a befektetőknek igazi biztosítékot a kiszámítható jogi környezet és a stabil szerződések jelentenek”.
Homályos a jövő
A közös alap és az első amerikai befizetés kétségtelenül mérföldkőnek számíthat, hiszen
először érkezett intézményesített amerikai állami tőke az ukrán ásványkincsszektorba.
Ez azonban önmagában még nem jelenti a tényleges kitermelés beindulását. A Dobra-lelőhely körüli jogi viták is bizonyítják, mennyire törékeny a folyamat: a bíróságok ellentmondásos ítéletei, a licencjogok tisztázatlansága és a politikai befolyás gyanúja mind-mind visszafogják a beruházási kedvet.
A kilátások tehát ellentmondásosak. A technológiai és pénzügyi potenciál óriási, a geopolitikai érdeklődés kézzelfogható, azonban a belső jogi és intézményi akadályok továbbra is sűrű ködöt borítanak a jövőre.
Ajánlott videók
Lázár János megmondta a magyar milliárdosoknak: minden órában Csányi Sándor nyakát taposta, nem volt elég tőle a 20 milliárd, még kell – „Rá fogom venni mindet, hogy visszafáradjon a kasszához"
