Az alacsonyabb bér- és egyéb költségeknek köszönhetően a kelet-közép-európai országok fuvarozói akár 30 százalékkal is a német árak alá ígérhetnek, súlyos helyzetbe hozva ezzel a belföldi vállalkozókat -- magyarázza az átmeneti korlátozás iránti igényt Karlheinz Schmidt, a német ágazati szövetség (BGL) ügyvezetője. Kurt Bodewig közlekedési miniszter nemrég jelezte, hogy Berlin a szakma álláspontját magáévá téve kiáll a kabotázspiacon való keleti részvétel hétéves korlátozása mellett.
Ausztria ennél is továbbmegy: nemcsak az országon belüli forgalomban, hanem -- a zaj és a környezetterhelés miatt -- a nemzetközi fuvarozásban is hét évre korlátozná az új tagországok vállalkozóinak lehetőségeit. Az árverseny ugyanakkor itt nem okoz különösebb aggodalmat, hiszen az általában nagyméretű osztrák fuvarozók -- szemben a Németországban jellemző kis- és közepes vállalkozásokkal -- leányvállalataikon keresztül már most is kihasználják a keleti bér- és benzinárelőnyöket.
Brüsszel most jelezte, hogy jogosnak tartja a német és osztrák aggodalmakat, ám mindössze négy-öt éves átmeneti korlátozást lát indokoltnak -- írja a Financial Times Deutschland. Berlin és Bécs -- a lap szerint -- aligha lesz képes ennél többet elérni, hiszen az EU-tagországok többsége egyáltalán nem szeretné korlátozni az új tagok fuvarozóinak mozgásterét. Brüsszel az ősz elejére ígéri a közös uniós álláspont kidolgozását, a kérdéskört magába foglaló kereskedelmi fejezet lezárását pedig az év végére várja.
A kabotázskérdés -- megfigyelők szerint -- a fejezet egyik legproblematikusabb pontjának bizonyulhat. A BGL szerint ugyan Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy elfogadna bizonyos korlátozásokat (sőt egyes érdekcsoportok a tagjelölt országokon belül is szorgalmazzák átmeneti időszak kikötését); Csehország azonban hallani sem akar azokról.