Minden várakozást felülmúló mértékben csökkent az ipar növekedési üteme júniusban. A szezonálisan és munkanaptényezővel korrigált adatok szerint a nyár első hónapjában a termelés volumene megegyezett az egy évvel korábbival, vagyis a két hónap viszonylatában egyáltalán nem mutatható ki bővülés. A gazdasági növekedés húzóerejének számító szektorban az egyhavi változást mérő szám még "csúnyább" képet mutat: májushoz viszonyítva 9,5 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari dinamika csökkenése már hosszabb ideje ismert jelenség -- mondta Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír elemzője --, de annak júniusi mértéke mindenképpen meglepetés.
Az év elején a 12 havi volumenindex még két számjegyű volt, és csupán a tavaszi hónapokban esett tíz százalék alá a mutatószám. A KSH tegnap kiadott előzetes gyorsjelentése hagyományosan szűkszavú, és csupán az egy hét múlva megjelenő részletes adatokból lehet majd biztosat tudni a visszaesés okairól. Most csupán annyit közölt a hivatal, hogy a jelenség "a nagyvállalatok kibocsátásában bekövetkezett csökkenésre vezethető vissza".
Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a kedvezőtlen adat az exportértékesítés visszaesésének következménye, ami már csak azért is igen valószínű, mert a belföldi eladások már eddig is meglehetősen visszafogott ütemben növekedtek. A szakértők számára a legnagyobb tanulság, hogy sem a rendelésállományok alakulása, sem pedig az árudeviza-mérlegből számított exportdinamikák nem igazán jó előrejelzők az ipari termelés alakulására, hiszen azok nem mutatták a szektor növekedésében bekövetkezett változást -- fogalmaz Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Sokkal célravezetőbb, ha a (negatív csúcsokat döntögető) német konjunktúraindex, az Ifo alakulására koncentrál az, aki a jövőbeni alakulására kíváncsi. Már csak ezért is valószínű, hogy a növekedés megtorpanása inkább az európai konjunktúra lassulásának, mintsem a forint felértékelődésének köszönhető. Ez utóbbi legfeljebb annyiban játszhatott szerepet, hogy néhány cég a majdnem sávszélig erősödő forintot látva esetleg későbbre tolta kiszállításait -- fejtegette az elemző.
Vojnits és Forián Szabó is úgy véli, hogy a következő hónapokban nem térnek vissza a magas, két számjegyű volumenindexek, de gazdasági recessziótól nem kell tartani. Ugyanakkor a fejlett térségekből folyamatosan érkező rossz hírek és az utóbbi időben rendületlenül csökkenő ipari index miatt érdemes megfontolni, hogy idei előrejelzésünkön módosítsunk -- mondja Vojnits. (Év elején az elemzők általában a 10--13 százalékos tartományba várták az ipari növekedést, ami már jelentős visszaesést jelentett volna a 2000. évi kimagasló 18,3 százalékos bővülés után. Az már bizonyosnak látszik, hogy a piaci elemzők becsléseiket jóval 10 százalék alá viszik.)
A kedvezőtlen ipari kilátások a GDP-előrejelzéseket sem hagyják változatlanul: a szakértők az eddigi 4,5--5 százalékos tartományból a 4--4,5 százalékosba módosítják hamarosan prognózisukat.