Megnyitnák az alaszkai olajmezőket

A képviselőházi tervezet messzemenően figyelembe veszi a kormányzat korábban megfogalmazott törekvéseit, amelyek szerint a belföldi kitermelés növelésével kell gátat szabni a külső energiaszállítóktól való függőség fokozódásának. E törekvés jegyében a határozat megnyitja az eddig elzárt alaszkai vadvédelmi körzetet az olajfeltárás és -kitermelés számára.
A természeti kincsekhez való hozzáférést a törvényhozók a környezetet a lehető legkisebb mértékben károsító eljárások keretei közé kívánják szorítani, ezért a 7,7 millió hektáros körzetből csak 810 hektáron engedélyeznek ipari tevékenységet. A környzetvédőknek tett további gesztus gyanánt a képviselők elhatározták, hogy az új alaszkai kitermelés utáni járadék felét a megújuló energiahordozók felhasználását célzó kutatásokba fektetik, illetve más nemzeti parkok rehabilitációjára fordítják. Az új lelőhelyre a Reuters 16 milliárd barreles készletbecslést ad. Az USA naponta használ fel 20 millió barrelnyi olajat, ennek 56 százalékát bevitelből fedezi.
Nem fogadta el viszont a képviselőház azt a kezdeményezést, hogy az energiaellátás biztonságának fokozása végett szigorítsák a járművek fajlagos üzemanyag-fogyasztási előírásait. A még a hetvenes évek nagy olajválsága óta fennmaradt norma -- átszámítás után -- a személyautókra 8,6 literes, a nagyobb gépkocsikra (furgonokra, illetve a sportos haszonjárművekre) 11,4 literes maximális fogyasztást szab meg 100 kilométerre.
A képviselőházi tervezet további fontos eleme szerint 33 milliárd dolláros adókedvezmény illetné meg az energiaipari konszerneket a megújuló energia felhasználásának kutatása, illetve a széntüzeléssel járó károsanyag-kibocsátás mérséklése ellenében. E kedvezmények ellen különösen élénken tiltakoztak demokrata képviselők, akik szerint a kormányzat ezzel az időskori betegellátást célzó programot (a Medicare-t) rövidíti meg, és lehetővé teszi a profitban dúskáló energiakonszerneknek, hogy az "idősek zsebéhez menő csővezetéket" építsenek ki. Nagyobb számú képviselő támadta azt az indítványt is, ami szerint az olajvállalatok leírhatnák az adóból azoknak a kutatásoknak a költségeit, amelyeknél a remélt lelőhely üresnek vagy nagyon gyenge hozamúnak bizonyul.
Az elnök pártjához tartozó három szenátor tervezetet dolgozott ki a kiotói folyamathoz való amerikai csatlakozás céljára. A republikánus politikusok szerint az USA-nak tíz év alatt kétmilliárd dollárt kellene költenie az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését célzó technológiák kifejlesztésére. A tervezet további egymilliárd dollárt irányozna elő arra, hogy a szóban forgó technológiák használatát a fejlődő országokban -- főleg a kibocsátását gyorsan növelő Indiában és Kínában -- is általánossá tegyék. Ezzel egy időben a szenátus külügyi bizottsága is hozott egy 19:0 arányban támogatott határozatot, ami pótlólagos eszközöket biztosítana a külügyminisztériumnak a kiotói folyamatba való ismételt bekapcsolódáshoz.