Óriási a kavarás a budapesti békecsúcs körül, de körvonalazódnak az álláspontok
Ukrajna továbbra is sötét ló. Ezerrel megy a lókupeckedés, a még élő medve bőrére való ivás, és közben a katonai helyzet alapvetően nem változik. Moszkva nem adta fel korábbi terveit, és lassan nyomul előre. Ezt Dmitrij Peszkov oroszországi elnöki szóvivő fogalmazta meg október 20-án. Közben Rubio amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter, miután telefonon egyeztettek, megállapodtak, hogy október 23-án személyesen is találkoznak. Fő témájuk az ukrajnai rendezés és ennek kapcsán a budapesti békecsúcs előkészítése.
Október 21-én azonban Trumpnak tulajdonított bejelentés rázta meg a világot, „kellő haladás” miatt elnapolják a budapesti csúcsot, és október 30-án csak külügyminiszteri, Rubio–Lavrov találkozó lesz a magyar fővárosban. Egyre jobban látszik a két fél álláspontjának különbözősége:
- az oroszok a jelenlegi frontvonalak befagyasztását csak a béketárgyalások előfeltételének tekintik,
- míg az amerikaiak – és amerikai nyomásra az európaiak, valamint Ukrajna – ebben a végleges, „Korea-típusú” megállapodás alapját látják.
Óriási a kavarás a budapesti békecsúcs körül, de körvonalazódnak az álláspontok
Putyin viszont hallgat az ukrajnai háború szerinte megvalósítható lezárásáról. Tárgyalási előfeltételéről: gyakorlatilag a Donbász (amelynek körülbelül 90 százalékát ténylegesen Oroszország ellenőrzi) Moszkvának való átadásáról Zelenszkij hallani sem akar. Sokat elárul Moszkva terveiről a bejelentés, amely szerint Harkov megye Oroszország által elfoglalt részeiben népszavazást tartanak az Oroszországi Föderációhoz való intézményes tartozásról.
Továbbá az orosz elnök még
- nem vonta vissza egész Ukrajna mint a NATO keleti terjeszkedését meggátló ütközőzóna tervét.
- Nem vonta vissza korábbi fenyegetését, hogy Ukrajna, ha nem engedelmeskedik a Kremlnek, egyre kisebb lesz és a mai formájában akár el is tűnhet.
- Nem vonta vissza, és nem is cáfolta azokat a félhivatalosan terjesztett, de nagyon is valósnak tűnő terveket, hogy a ma még bizonytalan területű maradék Ukrajnából egy ütközőzóna-vazallusállamot csinál, Kreml-barát vezetéssel, a NATO-ból való végleges kimaradással, fegyverzete egy részének leszerelésével, Moszkva-barát semlegességre való elkötelezettségével.
Ukrajna és az EU erősen sérelmezi, hogy kihagyják a békefolyamatból, ezért saját, 12 pontos béketervet dolgoznak ki, amelyet Washington elé terjesztenek. Ezzel csak az a gond, hogy az eddig napvilágot látott részletek alapján – még ha a Fehér Ház jóvá is hagyja –,
Moszkva borítékolhatóan lesöpri az egészet az asztalról.
Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a Kreml-hű oroszországi második vonalbeli (a hivatalos kiadványokban SMI2-ként emlegetett) bulvársajtóval, sárga sajtóval, mindenféle, ki tudja ki által pénzelt blogokkal és az általuk felvázolt riasztó Ukrajna-tervekkel, Kijev elvágásával a Fekete-tengertől, az északi-keleti nagy-megyék ütközőzónává alakításával.
Moszkva taktikát változtatott
Oroszország katonailag lassan, de folyamatoan nyomul előre.
Taktikát változtatott, amely az emberveszteségek minimalizálását célozza.
Most a leggyengébb pont az ukrán légvédelem. A minapi, nagyságát tekintve közepesnek számító orosz légi támadásban a hatvan darab Gerany-2 és Gerbera drónból az ukrán légvédelem alig több mint a felét, 38-at tudott leszedni. Az orosz részről kilőtt három Iszkander-M taktikai ballisztikus rakéta mindegyike akadálytalanul ért célba.
Zelenszkij szeretné megvédeni Ukrajnát, legalább a korábbi, 70-80 százalékos drónelfogási szintet megtartva. Terveket kovácsol 25 méregdrága és csak kiemelt célpontok ellen bevetendő Patriot lég- és rakétavédelmi rendszer megvásárlására.
De honnan veszi ehhez a sok milliárd dollárt?
Trump amerikai elnök ugyanis egy sor más nyugati országgal együtt nem akarja a Nyugaton bankokban tárolt orosz állami vagyon elkobzását, és az Ukrajnának nyújtandó újabb, 140 milliárd dolláros katonai-hadiipari beszerzési hitel fedezetére való felhasználását, hiába szorgalmazza ezt egyre nagyobb erőkkel Brüsszel.
