Óriási a kavarás a budapesti békecsúcs körül, de körvonalazódnak az álláspontok

Ukrajna továbbra is sötét ló. Ezerrel megy a lókupeckedés, a még élő medve bőrére való ivás, és közben a katonai helyzet alapvetően nem változik. Moszkva nem adta fel korábbi terveit, és lassan nyomul előre. Ezt Dmitrij Peszkov oroszországi elnöki szóvivő fogalmazta meg október 20-án. Közben Rubio amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter, miután telefonon egyeztettek, megállapodtak, hogy október 23-án személyesen is találkoznak. Fő témájuk az ukrajnai rendezés és ennek kapcsán a budapesti békecsúcs előkészítése. 

Október 21-én azonban Trumpnak tulajdonított bejelentés rázta meg a világot, „kellő haladás” miatt elnapolják a budapesti csúcsot, és október 30-án csak külügyminiszteri, Rubio–Lavrov találkozó lesz a magyar fővárosban. Egyre jobban látszik a két fél álláspontjának különbözősége: 

• az oroszok a jelenlegi frontvonalak befagyasztását csak a béketárgyalások előfeltételének tekintik, 
• míg az amerikaiak – és amerikai nyomásra az európaiak, valamint Ukrajna – ebben a végleges, „Korea-típusú” megállapodás alapját látják.

Óriási a kavarás a budapesti békecsúcs körül, de körvonalazódnak az álláspontok

Putyin viszont hallgat az ukrajnai háború szerinte megvalósítható lezárásáról. Tárgyalási előfeltételéről: gyakorlatilag a Donbász (amelynek körülbelül 90 százalékát ténylegesen Oroszország ellenőrzi) Moszkvának való átadásáról Zelenszkij hallani sem akar. Sokat elárul Moszkva terveiről a bejelentés, amely szerint Harkov megye Oroszország által elfoglalt részeiben népszavazást tartanak az Oroszországi Föderációhoz való intézményes tartozásról.

Továbbá az orosz elnök még 

• nem vonta vissza egész Ukrajna mint a NATO keleti terjeszkedését meggátló ütközőzóna tervét. 
• Nem vonta vissza korábbi fenyegetését, hogy Ukrajna, ha nem engedelmeskedik a Kremlnek, egyre kisebb lesz és a mai formájában akár el is tűnhet. 
• Nem vonta vissza, és nem is cáfolta azokat a félhivatalosan terjesztett, de nagyon is valósnak tűnő terveket, hogy a ma még bizonytalan területű maradék Ukrajnából egy ütközőzóna-vazallusállamot csinál, Kreml-barát vezetéssel, a NATO-ból való végleges kimaradással, fegyverzete egy részének leszerelésével, Moszkva-barát semlegességre való elkötelezettségével.

Ukrajna és az EU erősen sérelmezi, hogy kihagyják a békefolyamatból, ezért saját, 12 pontos béketervet dolgoznak ki, amelyet Washington elé terjesztenek. Ezzel csak az a gond, hogy az eddig napvilágot látott részletek alapján – még ha a Fehér Ház jóvá is hagyja –,

Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a Kreml-hű oroszországi második vonalbeli (a hivatalos kiadványokban SMI2-ként emlegetett) bulvársajtóval, sárga sajtóval, mindenféle, ki tudja ki által pénzelt blogokkal és az általuk felvázolt riasztó Ukrajna-tervekkel, Kijev elvágásával a Fekete-tengertől, az északi-keleti nagy-megyék ütközőzónává alakításával.

Moszkva taktikát változtatott

Oroszország katonailag lassan, de folyamatoan nyomul előre. 

Most a leggyengébb pont az ukrán légvédelem. A minapi, nagyságát tekintve közepesnek számító orosz légi támadásban a hatvan darab Gerany-2 és Gerbera drónból az ukrán légvédelem alig több mint a felét, 38-at tudott leszedni. Az orosz részről kilőtt három Iszkander-M taktikai ballisztikus rakéta mindegyike akadálytalanul ért célba. 

Zelenszkij szeretné megvédeni Ukrajnát, legalább a korábbi, 70-80 százalékos drónelfogási szintet megtartva. Terveket kovácsol 25 méregdrága és csak kiemelt célpontok ellen bevetendő Patriot lég- és rakétavédelmi rendszer megvásárlására. 

Trump amerikai elnök ugyanis egy sor más nyugati országgal együtt nem akarja a Nyugaton bankokban tárolt orosz állami vagyon elkobzását, és az Ukrajnának nyújtandó újabb, 140 milliárd dolláros katonai-hadiipari beszerzési hitel fedezetére való felhasználását, hiába szorgalmazza ezt egyre nagyobb erőkkel Brüsszel.