"Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi. [...] De hogy ha elfecsérli, s rontja majd A főztet, akkor gyúlsz késő haragra." (Madách)


Bár az USA képviselőháza tegnapi döntésével törvényi akadályt kívánt gördíteni a "vegykonyhában" való kontárkodásnak, hogy ezzel elejét vegye a "főzet rontásának", a játszma még csak most kezdődött el. Kérdés, helyes volt-e leállíttatni az emberklónozáshoz kapcsolódó kísérleteket, hiszen máris olyan gyógyászati eredmények születtek e technikával, amire más módszerrel eddig nem sikerült megoldást találni. Lesz-e a törvénynek valódi visszatartó ereje? (A tiltás megszegőinek egymillió dolláros pénzbírságot, illetve tíz évig terjedő börtönt helyeztek kilátásba.) S mindezek tetejébe érdemes-e az ez irányú amerikai kutatásokat olyan területen versenyhátrányba hozni, ahol más országok tudósai sokkal kevesebb ellenszelet kapnak?
Az ezekhez hasonló kérdésekre Nagy-Britanniában nemrég más választ adtak. Bár az emberklón létrehozását a brit parlament is megtiltotta, a terápiás klónozásra irányuló kutatásokat jóváhagyta. (Egyébként több mint két tucat ország tiltja a humánklónozást, az USA-ban már Bill Clinton volt elnök is megvonta a terület támogatásától a közpénzeket.)
A brit döntés jelentősége, hogy ők folytatásra érdemesnek tartották a néhány napos emberklónból kivont, még nem spacializálódott, úgynevezett őssejtekkel folyó kísérletek eredményeit. Az őssejtek alkalmasak ugyanis arra, hogy -- némi beavatkozással -- a testre jellemző bármely sejt, ezen keresztül pedig bármely szövet, majd szerv kifejlődhessen belőlük laboratóriumban. Ha egy ilyen, néhány napos emberklón sejtmagját kicserélik egy szervpótlásra váró beteg testi sejtjének magjával, akkor a sejtből a beteg ember génállományával azonos szerv fejleszthető. Ennek gyógyászati jelentősége nyilvánvaló, hiszen úgy juthatnak új szervhez a betegek, hogy a beültetendő szervek genetikailag a sajátjaik, vagyis nem kell kilökődésüktől tartani. Ráadásul a szűkösen rendelkezésre álló, beültethető idegen szervre sem kell várniuk (aminek kapcsán szintén felmerültek már etikai aggályok).
A Fehér Ház tilalma azonban kitér az őssejtkutatásokra is. Itt persze nyilván nem a néhány napos, klónozott embrió elpusztítása védelmét szolgálja a törvény -- hiszen a mai eredmények szerint ezekből egyébként sem születne egészséges, sőt még életképes egyed sem --, hanem létrehozásukat kívánja megakadályozni. Mindazonáltal nincs teljesen elveszve az amerikai őssejtkutatás sem, hiszen újszülöttek fölösleges szöveteiből, nevezetesen a köldökzsinórjából is kivettek már olyan sejteket, amelyek alkalmasak voltak szövetklónozásra. Másrészt lehet, hogy az USA-ban támogatást kap majd a terhességmegszakítás során elpusztult magzatok sejtjeinek őssejtkutatási célú felhaszálása.
Mintha csak az amerikai döntéshez időzítették volna bejelentésüket, izraeli kutatók éppen tegnap tették közzé, hogy szívizomsejteket állítottak elő embrióból származó őssejtekből. Várakozásaik szerint az eljárás finomításával az őssejtek révén helyre tudják majd állítani a szívrohamban megsérült izomrészek eredeti állapotát.
A haifai Rambam Orvostudományi Központ professzora szerint tudományosan igazolták, hogy az előállított sejtek elektromos, biokémiai és morfológiai jellemzői megegyeznek az eredeti szívizomsejtekéivel. Persze a sejttől a szervig még hosszú az út, szakértők szerint ezért még évtizedekbe telhet, hogy őssejtből teljes szerv fejlődjön laboratóriumban. Ehhez ugyanis pontosan ismerni kellene azokat a biológiai tényezőket, amelyek egy adott szerv kialakulásához szükségesek.
Az eddigi bejelentések mégis biztatóak. Például előrelépés mutatkozik az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór elleni harcban. Bizonyos agyi bénulásokban szenvedő egereket idegen szervezetből származó idegsejtek beültetésével tudtak meggyógyítani a Harvard Egyetem kutatói. Ők ehhez az abortusz során elvetetett embriók agysejtjeiből tenyésztettek laboratóriumban a páciensek idegrendszerébe alkalmas szövetet. Vizsgálják a páciens saját szervezetéből származó őssejtek továbbtenyésztési lehetőségét is -- ezt a megoldást a most született amerikai törvény sem tiltja --, de szerintük ennek a technikának a megvalósulása még várat magára. (Az elmúlt kónapokban számos más állatkísérlet sikeréről is érkezett hír.)
Tom DeLay republikánus képviselő mindazonálal nem tartja túl sokra a fentiekhez hasonló eredményeket. Nyilatkozatában a klónozási alapú szövettenyészeteket a "hulladékudvaros halmozandó emberi cserealkatrészeknek" nevezte.