Emberi Jogok Európai Bírósága: nem jogsértő a norvég olajfúrás, elbuktak a klímaaktivisták
A 2022-ben indított perben a felperesek – hat, húszas éveiben járó fiatal, a Greenpeace és a Föld Barátai norvég szervezete – azzal érveltek, hogy az új olajfúrások engedélyezése a klímaválság közepén sérti az alapvető emberi jogokat, és veszélyezteti a jövő generációinak élethez való jogát. Álláspontjuk szerint Norvégia nem mérlegelte megfelelően a megnövekedett olajkitermelés környezeti hatásait, amikor 2016-ban tíz új kutatási engedélyt ítélt oda a sarkvidéki Barents-tengeren. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most ítéletet hozott az ügyben.
Semmi sem utal jogsértésre az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint
A strasbourgi székhelyű bíróság kedden kihirdetett, egyhangú ítéletében azonban kimondta, hogy nem történt jogsértés. A felperesek azután fordultak az európai fórumhoz, hogy Norvégiában három bírósági szinten, beleértve a legfelsőbb bíróságot is, elutasították a keresetüket a kitermelés leállítására. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy bár a norvég döntéshozatali folyamat során elhalasztották a klímahatások részletes vizsgálatát, semmi nem utal arra, hogy az állam ne tartotta volna tiszteletben a magán- és családi élethez való jogot.
A döntés hatalmas győzelem a norvég kormány és az ország gazdaságának motorját jelentő szénhidrogénipar számára. Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb olaj- és gáztermelője, napi négymillió hordó kőolajnak megfelelő számokkal. A kormányzat hivatalos álláspontja szerint a kitermelést még évtizedekig folytatni tervezik, párhuzamosan azzal, hogy támogatják a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A mostani ítélet jogi megerősítést ad ennek a kettős stratégiának.
A per kimenetele által sugallt képet talán árnyalhatja egy kicsit a múltban publikált cikkünk, miszerint: Norvégia annyira kizöldült már, hogy az állam megvonná az elektromos autók áfamentességét.
