Ebből botrány lesz: Surányi György ítéletet mondott a 3 százalékos hitelről – megmondta a cégeknek, mekkora adót kellene fizetniük

Az elmúlt hetek egyértelműen a fix 3 százalékos hitelekről szóltak a magyar gazdaságpolitikában. Előbb az  Otthon Start program keretében elérhető fix 3 százalékos lakáshitel jelent meg a piacon szeptember elsejétől, majd szintén fix 3 százalékos hitelt jelentettek be a magyarországi vállalkozások számára. Ugyan sokan örülnek ezeknek a támogatásoknak, a lépésnek vannak kritikusai is.

Surányi György megmondta: nem kell a 3 százalékos hitel

„Azon lehet vitatkozni, hogy kell-e a 3 százalékos, akár lakáshitel vagy akár a vállalkozói hitel.”

– mondta a Mandiner Dupla Tempó podcastműsorában Surányi György. A korábbi jegybankelnök szerint ha mégis szükség van rá, akkor sem fixen, mert senki nem tud garanciát adni arra, hogy 5-10-15 év horizontján az infláció megint nem fog megugrani, és nem fognak megugrani újfent a kamatok.

Surányi a költségvetéssel érvelt, amelynek ha megugranak a kamatkiadásai, az azt jelenti, hogy azt valamiből finanszírozni kell.

• Ha deficitből finanszírozza ezt az állam, akkor az egyenesen inflációt okoz.
• Ha nem deficitből finanszírozza, akkor pedig adóemelést kell csinálnia, vagy más területen kiadást csökkentenie,
• miközben akik az adósok, azok ezt az összeget megnyerik.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi első embere szerint a vállalatoknak nyújtott fix 3 százalékos hitelek és egyéb támogatások következtében olyan vállalkozások is túlélnek, és olyanoknak sem kell lehúzniuk a rolót, amelyek már régóta versenyképtelenek, és ezzel lekötik az egyik legfontosabb erőforrást, a munkaerőt, amiből sok területen hiány van a piacon.

És ahelyett, hogy ez a munkaerő fölszabadulna, és átmehetne olyan területekre, ahol nagyobb versenyképesség, nagyobb termelékenységnövekedés van, és sokkal magasabb béreket is lehet fizetni, olyan területekre szorul be a munkavállalók jelentős része, amelyeknek sajnos nincs jövőjük, nincs versenyképességük. Surányi György úgy véli, hogy

Azonban az, hogy mely tételeket kíván egy kormány, vagy akár egy estleges Tisza-kormány csökkenteni, az az ő szuverén döntésük.

Kilenc helyett 15 százalékos társasági adó

Az interjúban a Tisza Párttal való kapcsolatáról a közgazdász elmondta, hogy soha nem volt tagja egy politikai pártnak sem, ezen a jövőben sem kíván változtatni, így nincs napirenden a Tiszába való belépése sem. Hozzátette, hogy nincs semmilyen tanácsdói megállapodás közte és a Tisza között.

Elmondta, hogy nem ismeri a Tisza teljes gazdasági programját, abból indul ki, amit a párt nyilvánosan is kommunikál. Erről elmondta, hogy vannak olyan elemei, amelyek kifejezetten szimpatikusak számára, de olyanokat is találni, amelyekről alapvetően eltérő a véleménye, mint a párt közgazdászainak.

Ilyen terület az áfacsökkentés, amivel nem ért egyet, és ebben a Fidesz-kormány véleményével van összhangban. Szerinte az áfacsökkentés nem fog árakat csökkenteni. Erre jó példa a kormány korábbi lakásáfa-csökkentése, amely megnövelte a lakásárakat. A Tisza által szorgalmazott vagyonadóval szintén nem ért egyet, mert a gazdaságnak pont az az érdeke, hogy a gazdagabbak többet tudjanak beruházni, fogyasztani.

Surányi szerint az nem egy normális dolog, hogy több tíz- vagy több száz-, vagy esetleg ezermilliárdos profit után is ugyanúgy 9 százalékkal adóznak a vállalkozások, mint akinek mondjuk van tízmillió forint jövedelme. Úgy véli, hogy ebben kell találni egy normális egyensúlyt. Az a cél, hogy a jövedelmi és a vagyoni különbségeket mérsékelni kellene.

„Nekem sokkal közelebb áll a felfogásomhoz, hogy a jövedelem keletkezése pillanatában kell valamiféle arányos adózást végrehajtani. Ez megint nem azt jelenti, hogy vissza kéne térni egy magas társaságiadó-szinthez, de mondjuk az a 15 százalék körüli adókulcs, ami egyébként a globális jövedelemadóról szóló javaslatban is szerepel, az egy kulturált, korrekt adószintnek tűnik” – fejtette ki a közgazdász.