Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az egészségügyi intézményrendszert átalakító és az orvosi tevékenység formáit szabályozó kerettörvény-javaslat. Ez lehetővé tenné, hogy az állami és önkormányzati kórházak gazdasági társaságokká alakuljanak, az orvosok pedig -- feladva a közalkalmazotti státust -- szabadfoglalkozású doktorként gyógyítsanak. Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára állítja: a törvényt senkire nem kényszerítenék, de általa többletforrás nélkül is jobb helyzetbe kerülne az ágazat.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint azonban a változtatáshoz 20-25 milliárd forint kell. Ajkay Zoltán ezt azzal magyarázza, hogy a kórházi doktorok közül becsülten 10 ezren választanák a szabad foglalkozást akkor, ha más diplomásokhoz hasonlóan, legalább havi 200 ezer forintot kereshetnének. Jelenleg 80 ezer körül van a bruttó átlagbér. Ivády úgy látja: már az is vonzó lehet a közalkalmazott orvosnak, ha az új jogviszonyban a jelenlegi fizetését felbruttósítva megkapná, s számos kiadását költségként számolhatná el. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra figyelmeztet: nem a szabad foglalkozást, hanem -- hasonlóan az ügyvédekhez -- az orvosok jogállását kell szabályozni. Kockázatosnak tartaná továbbá, ha gazdasági társaságokba terelnék az egyetemi klinikákat, mert félő, hogy elsorvadna a progresszív (legmagasabb szintű) gyógyítás.
Ivády Vilmos egyetért az egyetemi klinikák sorsának külön szabályozásával. Például azzal, hogy a vezető egyetemi tanárok továbbra is közalkalmazottként dolgozzanak, a többi orvos pedig a közhasznú társaságként működő klinika alkalmazottja legyen. Az egyetemek hármas funkciója miatt elképzelhető az egyetemi orvosok kettős jogviszonya is: a gyógyításra és az oktató-kutató munkára külön-külön szerződést kötnének. Azt is elmondta: kerettörvényről lévén szó, a gyógyítási forma és az orvosok státusának megváltoztatása nem kötelező, csupán lehetőség a kitörésre. Az érdekképviseletekkel jelenleg is egyeztet a szaktárca -- mondta.
A jogalkotók azt szeretnék, ha "egzisztenciavállalkozások" alakulnának, ha az orvosi szakmán belüliek élnének az új társasági formák lehetőségével. Azt is tervezik, hogy -- más nemzetgazdasági ágazathoz hasonlóan -- munkavállalói résztulajdonosi programot hirdetnek az egészségügyben, s a dolgozók kedvezményes állami hitellel juthatnának résztulajdonhoz. A törvénytervezet szerint a gyógyintézmények közhasznú társaságokká, korlátolt felelősségű társaságokká, sőt részvénytársaságokká is alakulhatnának. Az átalakult intézmények az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott működési pénzt azonban csakis a gyógyításra fordíthatnák. A közhasznú társaságok jövedelmét -- mivel ebben a működési formában nincs üzleti eredmény -- a gyógyításba kellene visszaforgatni. Ám a részvénytársaságként dolgozók az adózás utáni nyereségüket másra is fordíthatnák -- mondta a helyettes államtitkár.
Ivády szerint vonzó lehet a befektetőknek, hogy a társaságokká alakuló gyógyintézményekben lehetővé válna az amortizáció elszámolása, amire a költségvetési intézményekben nincs mód. Nem mellékes továbbá a hitelfelvétel lehetősége, amihez az önkormányzati kórházaknak a tulajdonos engedélye szükséges, ezért igen bizonytalan. Pedig a fejlett egészségügyi ellátáshoz nem csak az épületállományt, de az orvosi eszköz- és műszerparkot is fel kellene újítani, amire nincs elég pénz. Az államtitkár valószínűnek tartja, hogy több település is "beszállna" a hozzá közel lévő, társasággá alakuló kórházba. Jelenleg -- noha több település lakói használják a számukra vonzó gyógyintézményt -- csak a tulajdonos önkormányzatnak van egészségügyi ellátási kötelezettsége. A társasággá alakulást egyébként a mindenkori tulajdonosnak kell kezdeményezni, s a törzstőke 30 százalékának megfelelő készpénzt is neki kell előteremteni.
Jelenleg arról is folynak a tárgyalások, hogy az új törvény elfogadása milyen egyéb jogszabály-módosításokkal járna.