A megkérdezett magyar vállalati vezetők kivétel nélkül bíznak abban, hogy az ország 2010-re az unió tagjává válhat. Az egyöntetű bizakodásnak az ad jelentőséget, hogy a többi élenjáró tagjelölt ország mindegyikében vannak kétkedők (1--15 százalék közötti arányban). A magyar kilátásokat nem csupán a hazai válaszadók értékelik a legjobbnak: a térség egészében Magyarország kapta a legmagasabb pontszámot (91 százalékot) a 2010-ig bekövetkező csatlakozás esélyeire vonatkozóan. Cseh, illetve Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia felvételében a térségbeli menedzserek 88, 84, 75, illetve 53 százaléka bízik.
Az osztrák bank megbízásából nyolc tagjelölt országban (a fentieken kívül Horvátországban, Romániában és Bulgáriában) elkészített felmérés az adott ország 500 legnagyobb cégéből véletlenszerűen kiválasztott 80 felső vezető véleményét tükrözi. A kutatás ezen túlmenően ezerfős lakossági minta megkérdezését is magában foglalta. Ennek alapján kiderül: az "utca embere" a menedzsereknél lényegesen pesszimistábban ítéli meg a csatlakozás kilátásait.
A csatlakozás várható gazdasági hatásaira vonatkozóan a vállalatvezetők rendkívül kedvezően nyilatkoztak. Összességében 83 százalékuk számít kedvező hatásra saját országa számára, ennek ellenkezőjétől csupán minden tizedik megkérdezett tart. A bővítés a legtöbb térségbeli menedzser szerint az unió jelenlegi tagjai számára is előnyös lesz. A lakosság ezen a téren is borúlátóbb, ám igen nagy (Magyarország esetében 23 százalék) azok aránya, akik erre a kérdésre nem tudtak válaszolni -- húzta alá az eredményeket ismertetve Ferdinand Lacina volt osztrák pénzügyminiszter.
Az euró átvételét illetően ugyanakkor a vállalatvezetők is óvatosabbak. Magyarországon és Szlovéniában a megkérdezettek kétharmada (a térség egészében mintegy fele) vélekedik úgy, hogy hiba lenne az EU-tagság után azonnal a valutaunióhoz is csatlakozni. A felmérést kommentáló szakemberek szerint ez az élenjáró tagjelöltek vállalatvezetőinek realitásérzékét jelzi, hiszen számos közgazdasági érv szól az elsietett monetáris uniós tagság ellen. A felkészülésben hátrébb tartó országokban ezzel szemben inkább jellemző az "euróeufória": Horvátországban a menedzserek 86 százaléka vezetné be az EU-tagság után azonnal az egységes fizetőeszközt.
Az EU-bővítés lehetséges forgatókönyvét mérlegelve Lacina elmondta: elképzelhetetlennek tart olyan első kört, amelyből akár Lengyel-, Cseh- vagy Magyarország, akár Szlovénia kimaradna.
Az idei felmérés eredményei nagyrészt egyezőek a BA/CA által tavaly készített hasonló kutatáséhoz. Érdemi különbség mindössze az euró azonnali bevezetését ellenzők számának csökkenésében tapasztalható: a nyolc vizsgált országban ezek aránya 2000-ben még 66, az idén mindössze 47 százalék volt.