Előretörtek a kormánypártok

Az ismert közvélemény-kutató intézetek közül a Gallup és a Medián volt az, amely szeptemberi méréseik során Fidesz--MDF közös listával számolt, miközben előbbi a kérdés feltevésekor külön felhívta a figyelmet arra, hogy a két kormánypárt együttműködési megállapodást kötött. Ezek után e két cégnél egyaránt a kormánypárti páros került a népszerűségi lista élére -- a Medián választani tudó biztos szavazói körében nem kevesebb mint 12 százalékos előnnyel --, a pártokat eggyenként feltüntető Szonda Ipsosnál és Tárkinál viszont továbbra is az MSZP vezet. Hann Endre, a Medián igazgatója külön felhívta a figyelmet felmérésük időpontjára. A négy vizsgálat közül ugyanis ez az, amelynek mintavétele az Egyesült Államokat ért szeptember 11-ei terrortámadás után -- 14-e és 18-a között -- készült. Hann Endre a két vezető politikai erő közötti differenciát jelentősnek minősítve állítja: az eredmények azt igazolják, hogy az amerikaihoz "hasonló rendkívüli helyzetek a hatalmon lévők helyzetét erősítik".
A Szonda Ipsos az októberi adatfelvételkor kérdez rá először a Fidesz--MDF közös listára, ám annak létéről nem "értesíti" külön a választópolgárokat, a pártok felsorolásánál egyszerűen együtt szerepelteti majd az érintetteket -- mondta el a Világgazdaságnak Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. (Egyébként a Medián szeptemberben pontosan ilyen módszert alkalmazott -- a szerk.) Tény, hogy a Gallup honlapján található elemzés a következőket is tartalmazza: "Amikor a kormányoldal által állított közös lista vezető pozíciójáról szólunk, arra is figyelmet kell fordítani, hogy a pártlisták közötti arányok a magyar választási rendszerben csak a mandátumok egy részének sorsát befolyásolják."
2001-ben a Fidesz egyedül képtelen volt megelőzni az MSZP-t, tehát a közös lista valóban új helyzetet teremtett, ám annak hatása egyelőre még nem világos -- magyarázta Závecz Tibor. A kutatási igazgató szerint idő kell ahhoz, hogy Fidesz-, illetve az MDF-szavazók megértsék, mit is jelent ez a fajta együttműködés. Mindenesetre a Fidesz-szimpatizánsok csupán 23 százalékának második pártja az MDF -- igaz, ezzel a fórum áll az első helyen, mert a Fidesz-szavazók 45 százaléka senkit sem nevez meg második pártként. Egyértelmű az is, hogy az MDF-szavazók második pártválasztásánál a Fidesz ugyancsak 23 százalékkal "vezet", míg a fórumosok több mint 70 százalékának nincs másodlagos pártpreferenciája.
Ha csupán egy-egy jelzővel illetnénk a pártokat a közelmúlt közvélemény-kutatási eredményeinek ismeretében, akkor az MSZP-t "stabilnak" nevezhetnénk: szavazótábora folyamatosan 40-43-45 százalék -- mondta Závecz Tibor. A Fidesz jelenlegi pozícióiban, az együttműködési megállapodás révén kiérdemelte a "céltudatos" meghatározást. Az MDF a "biztos befutó": a Fidesszel való szerződéssel elmúlt annak a veszélye, hogy a párt kiessen a parlamentből. Az FKGP a "reménytelen" párt, miután teljesen szétforgácsolódott, szavazói sem tudnak eligazodni. "Határesetnek" számít az SZDSZ, amelynél nem látni az előretörést, a MIÉP pedig "titokzatosnak" nevezhető. Utóbbi mérési adatai három-öt százalék körüliek ugyan, ám a Szonda Ipsos egy másik felméréséből kiderült: a választók 10 százaléka nemzeti, jobboldali gondolkodásúnak vallja magát -- szögezte le végül Závecz Tibor.