Eszerint mégis lehetővé válna a pártkasszába névtelenül adakozni. Változatlan viszont az a kitétel, hogy az uniós büdzséből csak azok az európai szintű politikai erők számíthatnak támogatásra, melyek legalább öt országban teljesítenek bizonyos feltételeket.
Bár a belga elnökség módosított tervezete igyekszik távolságot tartani az Európai Parlament e témáról májusban elfogadott jelentésének legkényesebb pontjaitól, a javaslat nem számíthat osztatlan sikerre. Az eredeti elképzelés szerint európai politikai pártnak az Európai Unióban alakított olyan politikai egység minősülne, mely tiszteletben tartja az EU-ról szóló szerződés létrehozta jogrendet, a demokráciát és az alapvető jogokat, valamint az Európai Parlament (EP) valamely politikai csoportjának tagja, illetve célja a testületbe kerülés.
Vita esetén annak eldöntését, hogy egy politikai erő megfelel-e ezeknek a kritériumoknak, a rendelettervezet korábbi változata az EP irodájának hatáskörébe utalta volna Németország és a strasbourgi testület kívánságának megfelelően. Csakhogy az összes többi tagország nyomására a legújabb változat újra előírja az EP, a tanács és a bizottság egyetértésével felállítandó, "kiváló személyiségekből álló öttagú független bizottság" véleményének kikérését.
Az európai pártok jogi személyiségét illetően is megosztottak a tagállamok. Ausztria, Dánia és Nagy-Britannia még a belga elnökség finomított megfogalmazásában sem tudja elfogadni, hogy e politikai egységek jogi személyiségek legyenek, míg Franciaország alapvető fontosságúnak tartja ezt -- írja a European Report.
Nem dőlt még el az európai pártok finanszírozásának minden kérdése sem. Ami körül konszenzus körvonalazódik, az a közösségi büdzséből juttatott hozzájárulás. Ehhez az európai szintű támogatottságot vagy legalább öt országban, különböző szintű parlamentekben dolgozó képviselőkkel kell igazolni, vagy legalább öt országban kell elérni az ötszázalékos szavazatarányt az európai parlamenti választásokon. Az új javaslat szerint 100 euróig anonim lehetne az adományozás magánszemélyek részéről, és vállalkozások is támogathatnának pártokat. Mindkét pont ellenkezik azonban a francia nemzeti szabályozással, az ottani pártfinanszírozási botrányok miatt pedig aligha várható kompromisszumkészség francia oldalról.