Ami a szocialistákkal történő együttműködést illeti, az elnök elmondta: a párt szeptember 7-i elnökségi ülését követően -- ahol megvitatták javaslataikat -- számára az derült ki, hogy mindössze a részletek közös kimunkálása van hátra, az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. Ugyanezen az elnökségi ülésen mégis nyilvánvalóvá vált: a választási előkészületek során nem jön létre intézményes együttműködés az MSZOSZ és az MSZP közt, holott erre korábban volt példa. Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint viszont nem kizárt, hogy egyes szakszervezeti személyiségek az MSZP-frakció tagjai legyenek a választások eredményeképpen. Ez azért lehetséges, mert bár a szakszervezeti vezetők és a pártelit között nem lesz választási megállapodás, annak nincs akadálya, hogy egyéni körzetben induljanak szakszervezetisek -- válaszolta lapunk kérdésére Kiss Péter. Az MSZP munkajogi kabinetjének vezetője elmondta: a párt által meghirdetett szociális fordulat részeként a heti munkaidőt négy év alatt fokozatosan 38 órára kívánják csökkenteni. Célunk továbbá az, hogy 300 ezer új foglalkoztatási lehetőséget teremtsünk, ami azért nem azonos az új munkahelyekkel, mert elképzelésünk szerint egy munkahelyen többfajta, most még nem tipikus -- például rész-, távmunka -- jellegű foglalkoztatás is megvalósulhat -- magyarázta a politikus. A szocialisták terveiben szerepel a munka törvénykönyvének módosítása, a gazdasági bővülés ütemét megközelítő reálbér-növekedés elősegítése és az európai stílusú érdekegyeztetés meghonosítása. Az MSZOSZ-szel már február óta közösen dolgozunk a munkavállalói, érdekvédelmi program kialakításán -- jegyezte meg Kiss Péter.
A foglalkoztatás növeléséről a Fidesz választási programjában és a kormányprogramban is szó esett, egyebek közt a Széchenyi-terv is ezt hivatott elősegíteni. Az MSZOSZ tehát az ilyen, már meglévő kezdeményezésekre kíván rácsatlakozni -- mondta Bernáth Ildikó. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke hangsúlyozta: a mostani kormányzati ciklus végére megvalósul a 200 ezer új munkahely létesítésére tett ígéret. Szerinte a jelenlegi gazdasági növekedés mellett a következő ciklusban 250-280 ezer új munkahely megteremtése reális. A heti törvényes munkaidő csökkentéséről nekünk is vannak elképzeléseink, az ezzel kapcsolatos vitairatunk ősz végére készül el -- szögezte le. Ami a keresetek növekedését illeti, Bernáth Ildikó hangsúlyozta: a jövő évre esedékes 50 ezer forintos minimálbér bevezetése az átlagkeresetek 55 százalékát teszi majd ki, vagyis közelít az EU szociális chartájában foglalt 60 százalékhoz. A 40 ezer forintos minimálbér bevezetésével pedig a reálkeresetek ez évben 4,5 százalékkal nőttek -- tette hozzá.