Biztonságpolitikai kihívás előtt a tizenötök
Az EU közös biztonságpolitikája számára súlyos próbatételnek bizonyult az Amerika elleni támadás, illetve a nyomában kibontakozó terrorellenes kampány. A katonai válaszcsapás bejelentésének módja világosan jelezte, hogy Washington a szövetségi intézményes keretekkel szemben egyértelműen elsőbbséget ad a kétoldalú nagyhatalmi egyeztetésnek. A támadásokról az USA előbb tájékoztatta Londont, Párizst, Berlint és Moszkvát, mint Brüsszelt. A koalícióképzés módja bizonyos mértékig a NATO tekintélyét is csorbítja.
Az EU csak tavaly kezdett hozzá a közös európai biztonsági és védelmi politika alapjainak kimunkálásához. Az uniós csatlakozás tekintetében önmagát háttérbe szorítva érző Törökország azonban mindent elkövet, hogy bizonyos katonai kapacitásoknak és funkcióknak a NATO-ból való átcsoportosítását megfúrja. A közös fellépés esélyeit jelzi, hogy Romano Prodi bizottsági elnök lényegében láthatatlan volt a néhány hete tartó válság során. Mindez az elé a súlyos kihívás elé állítja az uniót, hogy a Balkánról visszavonulni készülő amerikaiak helyébe lépve igazolja regionális biztonsági feladatok ellátására való alkalmasságát.
