Budapesten nem nő az idegenforgalmi adó

Miközben a hazai turisztikai statisztikák egyre kedvezőbb képet mutatnak, a főváros összegzése szerint 1997 óta nem nő a budapesti vendégéjszakák után az önkormányzatnak fizetett idegenforgalmi adó összege. Emellett folyamatosan csökken az adóalanyok száma, ami a turisztikai beruházások növekvő volumenét tekintve ugyancsak meglepő.
Az adófizetők fogyatkozásának egyik oka valószínűleg az, hogy koncentráltabbá vált a szálláshely-értékesítés a fővárosban -- mondta a Világgazdaságnak Illy Tibor. A Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának helyettes vezetője rámutatott: a csökkenés másik oka nyilvánvalóan az lehet, hogy sok új vállalkozás nem jelentkezik be a fővárosi adóhatóságnál.
Az önkormányzat rendszeresen végez adategyeztetést az APEH-hel, hogy megtalálják azokat, akik a fővárosnál nem regisztráltatták magukat. Az APEH nyilvántartásában lévő adószámok alapján azonban csak azt lehet megállapítani, hogy mely vállalkozások azok, amelyek iparűzési adó fizetésére kötelezettek. Hogy azon belül melyikük értékesít kereskedelmi szálláshelyeket -- tehát melyeknek kellene idegenforgalmi adót is fizetniük --, az adószámokból nem derül ki. A vállalkozók működésének egyenkénti áttekintése gyakorlatilag megoldhatatlan, annál is inkább, mert a vállalkozók az induláskor rendszerint többtucatnyi tevékenységet jelentenek be.
Az új szállodák, panziók építési, illetve használatbavételi engedélyét a kerületi önkormányzatok adják ki, így ezeket az adatokat nem a főváros tartja nyilván, s a kerületeknek nincs adatszolgáltatási kötelezettségük. A fővárosi adóhatóságnak arra nincs kapacitása, hogy rendszeres helyszíni ellenőrzéseken próbálják megtalálni azokat a vállalkozásokat, amelyek nem jelentkeztek be a nyilvántartásba. Illy Tibor utalt arra: az adóügyosztály munkatársainak különösen nagy munkát jelent az iparűzési adó beszedésével kapcsolatos tevékenység. Ebből az adónemből az idén összesen 88,3 milliárd forintot tervezett a főváros, amelyet mintegy 230 ezer vállalkozás fizet be. Ennek csak töredéke az idegenforgalmi adó.
Október 1-jéig 530 millió forint folyt be ebből az adónemből az erre az évre tervezett 660 millióból. A tavalyi terv is 660 millió volt, s ezt gyakorlatilag sikerült is teljesíteni, az 1999-ben tervezett 620 millió forint helyett viszont csak 580 milliós bevételt könyvelt el az önkormányzat.
Budapesten 1995 óta nem emelték az adónem mértékét: a szállásdíj 2 százalékát kell befizetni. A főváros és a kerületek 40-60 százalékban osztoznak a bevételen, s állami ösztönzésként a befolyt összeg kétszeresét kapják meg a központi költségvetésből.
A legjobb adózók a nagy fővárosi szállodaláncok. Egyrészt bejelentkeznek a nyilvántartásba, másrészt az ellenőrzések során mindig az derül ki, hogy pontosan eleget is tesznek adófizetési kötelezettségüknek -- fejtette ki Illy Tibor. Mind az iparűzési, mind az idegenforgalmi adó tekintetében a kisvállalkozásoknál nagyobb a mozgás, és ezen a téren van a legtöbb hiba, illetve hiányosság.
Turisztikai szakemberek nem tudták értelmezni a főváros adatait; sem az adóalanyok számának jelentős csökkenését, sem az adóbevételek stagnálását. Mint Wolf Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke mondta, az adózók számának harmadára mérséklődését semmi sem magyarázza, hiszen ilyen mértékű csökkenést eredményező fúzió nem volt a piacon. A vendégforgalom és az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó adatok ellentmondásáról szállodaszakmai szempontból nem lehet magyarázatot találni. A KSH turisztikával foglalkozó főosztályvezetője, Próbáld Ákos egy magyarázatként azt tartja elképzelhetőnek, hogy a szállodaberuházások jelentős része egy ma már adóalanyként szereplő cég keretén belül valósul meg. Azaz ha a Danubius vagy a Pannonia új szállodát nyit, azzal az adóalanyok száma nem változik, csak az általuk üzemeltetett szobák száma nő. Ám az sem kizárt, hogy romlott az adózási fegyelem, hiszen a forgalom élénkülésének magával kellett volna hoznia az adóbevételek emelkedését is -- tette hozzá.
Karikás György, az Eravis Rt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja szerint elképzelhető, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket üzemeltetők egy része nem jelentkezik be az adózók körébe, így e vállalkozások nem jelennek meg a főváros nyilvántartásában. Más magyarázatot erre nem lehet találni -- mondta. Ám azt is látni kell, hogy a statisztikai adatokat nem mindig támasztják alá a cégeknél tapasztaltak. A nagy szállodavállalatoknál ugyanis azt a vendégforgalom-élénkülést, amit az adatok mutatnak, nem lehet tapasztalni.
(KÁ--LI)