Komótosan bővülő agrárszektor

A legutóbbi hasonló bizottsági jelentés óta ismertté vált adatok fényében az agrár-főigazgatóság ismét számba vette a főbb termékcsoportoknál mért eddigi tendenciákat, és néhol módosított korábbi előrejelzésein, ám ezek továbbra is elmaradnak a jelöltek által elvárt mennyiségi becslésektől.
Az egyik legjelentősebb eltérés változatlanul a tejszektorban van, ahol történelmi adatokra hivatkozva Magyarország például 2,8 millió tonnában kérte az évi referenciamennyiséget meghatározni. (A magyar érvelés utalt arra, hogy 1987--90 között a magyar tejtermelés mindig meghaladta ezt a szintet.)
A mostani bizottsági jelentés ismét megállapítja, hogy a tagjelöltek körében 1992--99 között 10 millióról 7,8 millióra esett vissza a tejelő tehenek száma, és 2000-ben újabb félmilliós csökkenést regisztráltak az állományban. A brüsszeli anyag szerint 2008-ban már csak 6,3 millió tejelő tehenet fognak a kelet-európai jelölt országokban tartani.
Az átlagos tejhozam ugyan nő majd valamelyest -- 2000-ben 3 százalékos emelkedést jegyeztek fel, és a 2008-ig tartó időszakban évente további 1,5 százalékos bővüléssel számolnak --, ám az állatállomány várható csökkenése mellett a 2000-es 27,3 millió tonnás tejhozam 2008-ra valószínűleg 26,3 millió tonnára esik majd vissza. Magyarország esetében a kért 2,8 millió tonnás kvótához képest csak 2,062 millió tonnás tejtermelést prognosztizáltak. Visszaesést jeleztek a tagjelöltek által mindig potenciális motorként jellemzett fogyasztói oldalon is (225 helyett 223 kilogrammot jövendölve a fejenkénti tejtermékfogyasztásban).
Nagyobb növekedésre látnak esélyt a gabonaszektorban, ahol 1992-ben még 63 millió tonnás termést jegyeztek fel a tíz kelet-európai ország összességében, ez emelkedett 1999-ben 73 millióra, majd a tavalyi rendkívül rossz időjárási feltételek miatt esett vissza ismét 61 millióra. Összességében az EU-becslés 2008-ra már 88 millió tonnás gabonatermést jövendöl, amiből mintegy 15 millió juthat Magyarországra (szemben a tavalyi 10,1 millióval, viszont alig meghaladva az 1997. évi 14,12 millió tonnát).
Állattartásban változatlanul a sertés- és a baromfiszektorban látnak előrelépést a kelet-európai kínálatban, mindkettő esetében nettó exportkapacitást valószínűsítve, ám a növekedési ráta ezeknél is relatíve szerény. Sertésnél 2002--2008 között évi 1,5 százalékos bővülést várnak, míg baromfinál mintegy 0,27 millió tonnás növekedést ugyanebben az időszakban. Ugyancsak mindkét esetben Lengyelország után Magyarországtól várják a legnagyobb javulást, de a sertéshús esetében figyelemre méltó, hogy a kelet-európai tízek listáján második legnagyobb eredményként várt 725 ezer tonnás becslés 13 ezerrel elmarad az 1999. évi tényleges mutatótól.
A termelés relatív felfutásánál amúgy alapvetően a belső fogyasztás folyamatos növekedésében, valamint az orosz piac helyreállásában látják a fő ösztönző erőt.