Már létezik roma középosztály

Kialakulóban van a roma középosztály -- állítja a kormány a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, az Országgyűlés elé benyújtott jelentésében. A folyamat nagyon lassú, ám valóban formálódik Magyarországon a roma középosztály -- mondta lapunknak Ladányi János egyetemi tanár. A szociológus ugyanakkor hangsúlyozta: nehezen írható körül a roma középosztály fogalma, hiszen a társadalom gyakran csak a szociálpolitikailag problémás romákat tekinti cigányoknak, és nemigen veszi figyelembe az integrált romákat. Ladányi János szerint Magyarországon a 18 éven felüli népesség több mint 4 százaléka él mélyszegénységben, ugyanez a romák esetében közel 50 százalék, és a többiek legnagyobb része is meglehetősen szegény körülmények között él. Véleménye szerint 5-10 százalékuk jelentheti ma a roma középosztályt, ami esetükben azt jelenti, hogy közép-, illetve felsőfokú végzettségük vagy rendszeres jövedelmük van, rendezett körülmények között élnek. Mint fogalmaz, a középosztály kialakulása, a romák asszimilációja furcsamód épp a rendszerváltást követően torpant meg, és csak a kilencvenes évek közepétől indult meg ismét -- és azóta is nagyon lassan -- e középosztály kialakulása. Ennek mérhetőségére nincs különösebb egzakt módszer. Azonban sok minden lemérhető már abból is, hogy 1995-től kezdve -- például a józsefvárosi -- romák anyagi megerősödésüket követően már nem a Józsefvároson belül költözködnek jobb lakhatási körülmények közé, hanem megindulnak a peremkerületek kertvárosaiba, és családi házat választanak maguknak. Ladányi János utalt ugyanakkor arra is, hogy ez a roma társadalom kettészakadásához vezet, és a középosztályhoz tartozó családoknak már másfajta attitűdjük van.
A Delphoi Consulting kutató-szakértő cég honlapján közzétett, a romákat foglalkoztató vállalkozásokról készített kutatásból kiderül, hogy a vállalkozó cigány családok anyagi helyzete messze jobb, mint a cigányság átlagáé. Ugyanakkor számukra elérhető alkalmazotti státus -- és a vállalkozásokéhoz hasonló jövedelmi szint -- belátható időn belül nem lesz. A kutatás megfogalmazza azt is, hogy a roma vállalkozásokról az a kép alakul ki, miszerint ezek a gazdasági élet perifériáin tevékenykedő, izolált vállalkozások a háztartásgazdaság és a versenyszféra között. Elsősorban a lakosság felé teljesítenek, és csak kevésnek van esélye arra, hogy igazi gazdasági szervezetté nője ki magát. Szerepük elsősorban a cigány családok eltartásában és a roma közösségek jövedelemhez juttatásában van. A kutatás is arra a következtetésre jut, mint számos elemző, hogy a vállalkozó családjában felnövekvő új generáció remélhetőleg iskolázottabb, a társadalomba jobban asszimilálható lesz, mint a mélyszegénységben élő társaik.