Cél a hatékony uniós tagság

Martonyi János szerint a jogharmonizációs program és a közösségi joganyag átvételének nemzeti programja jól halad, "ha pedig lennének elmaradások a rendeleti jogalkotás terén, akkor jövő év január 31-ig azokat is pótoljuk". A magyar diplomácia vezetője úgy vélte, még nagyobb hangsúly kerül a felkészülésre azáltal, hogy a bővítés külső körülményei jelenleg kedvezőek.
Kovács László (MSZP) szerint viszont a külső körülményekben több kedvezőtlen fejlemény is történt a közelmúltban: egyrészt "a tagállamok közvéleménye kevésbé támogatja a bővítést, mint egy, két vagy három évvel ezelőtt", másrészt előtérbe került a "big bang", azaz a nagy csoportos bővítés gondolata. A volt külügyminiszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Orbán Viktor kormányfő egy rádióinterjúban a tárgyalási tempó egyéni teljesítmény alapján történő meghatározása mellett szerinte nem állt ki olyan határozottan, mint más kérdésekben az EU kapcsán, vagy mint Martonyi külügyminiszter.
Orbán Viktor Fidesz-képviselőként felszólalva leszögezte, hogy az EU-csatlakozás nem csodaszer, hanem eszköz Magyarország felzárkózásához. Szerinte nem is érdemes kisebb célt kitűzni, mint hogy hazánk 15 év alatt érje el az EU-tagállamok fejlettségi átlagát, s elutasította, hogy a magyar--EU viszonyt a felvételiző diák--felvételiztető tanár viszonyhoz hasonlítsák, hiszen egyenrangú (ha nem is egyenlő súlyú) felekről van szó, akiknek időnként érdekellentéteik is vannak.
Szent-Iványi István (SZDSZ) ötpontos javaslatot tett az EU-csatlakozás előtt álló legfontosabb akadályok elhárítására. Szerinte 1. meg kell oldani a médiatörvény körüli anomáliákat, 2. helyre kell állítani a nyugdíjreform iránti bizalmat, 3. tárgysorozatba kellene venni az SZDSZ által már tavasszal kidolgozott javaslatot a közbeszerzések EU-konform szabályozásáról, 4. parlamenti ellenőrzés alá kellene vetni az MFB-t, 5. a státustörvényt csak azon országok esetében kellene életbe léptetni, amelyekkel erről egyetértés van.